Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Oktatás - népművelés
fővárosban működött. Az összes magyar zenetanulók száma 1935-ben mindössze öt-hatszázra tehető. Megyénkben 1951-ben alakult meg az első állami zeneiskola Cegléden. Az érdeklődés már az alakulás évében igen nagy volt. Kilencszázan jelentkeztek, de az oktatást csak négyszáz növendék számára tudták biztosítani. Egy esztendővel később, 1952- ben Nagykőrösön, majd 1953-ban Abonyban indított fiókiskolát a ceglédi állami zeneiskola. A nagykőrösi mindössze egy esztendeig működött fiókiskolaként, azután önállósították. Cegléden alakult meg 1953-ban a megye első zenei óvodája is, majd 1954-ben a zenei általános iskola. Több helyen megalakult a zenebarátok köre, amelynek tagjai szabad idejüket közös zenehallgatással töltötték. Az elmúlt esztendőben, 1968-ban már nyolc zeneiskola és harminchét zenetanfolyam működött Pest megyében. Növendékeik száma meghaladta az ötezret. A városok, községek kulturális életét gazdagítják, a népművelési munkát segítik a zeneiskolák zenekarai, nyilvános hangversenyei, a nagy tömegeket vonzó kamarafesztiválok. Ebben nagy szerepe van megyénk nagy hagyományokkal rendelkező kóruskultúrájának — országosan az elsők között áll —, amely az esztendőről esztendőre megrendezésre kerülő Dunakanyar Dalostalálkozókon ad számot munkásságáról. Olyan, külföldön is elismert kórusunk is van, mint a váci Vox Humana énekkar. A felszabadulás előtt a megye képzőművészeit semmiféle szervezet nem kötötte egybe, nem foglalkoztatta. Kevés példa van rá, hogy vidéki művész Pesten rendezhetett kiállítást. A megyében akkor működő nagymarosi, szentendrei és gödöllői művésztelep hatása és szervező tevékenysége a képzőművészeknek csak bizonyos rétegéhez jutott el, mivel ezek a telepek fővárosi képzőművészek birtokában voltak. A felszabadulást követően, a tanácsok megalakulása után, amikor megkezdődött a művelődési otthonok hálózatának kiépítése, egyre több lehetőség nyílt kiállítások rendezésére, képzőművészeti szakkörök megalakítására. 1952-ben öt, 1956-ban pedig már tizenegy képzőművészeti szakkör működött a megyében, s ez a szám azóta is tovább nőtt. Több jeles alkotóművész élt, például Szőnyi István Zebegényben, illetve él ma is a Dunakanyarban, például a magyar kép-61
