Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Államhatalom - államigazgatás
tagja közül mindössze mutatóban akadt egyszerűbb parasztember, munkás pedig egy sem, s hogy a vármegye ügyeit az urak egymás között, a szó szoros értelmében saját ügyeikként intézték. Olyanokat találunk a vármegye illusztris törvényhatósági bizottságában, mint báró Prónay Gábor, báró Kaas Albert, gróf Karácsonyi Imre, gróf Szapáry Lajos, gróf Teleky Gyula, Törley Antal pezsgőgyáros,' Wekerle Sándor nyugalmazott pénzügyminiszter, vitéz Endre László és mások. Ezek után nem meglepő az a statisztika, amely szerint a megyei törvényhatósági bizottságban 157 földbirtokos, félszáznál több pap, 40 gyáros, nagykereskedők, bankárok látták el a „népképviseletet”. A törvényhatósági bizottság tagjai között nem volt egyetlen nő sem. A fasiszta államhatalom azonban még az ilyen összetételű törvényhatósági bizottságban sem bízott túlzott mértékben. Évről évre növekedett az államhatalom és az államigazgatás centralizmusa, még az olyan ügyekben is a minisztériumokban döntöttek, mint a tanítók és tanárok kinevezése, a tisztiorvosok kijelölése stb. Ahogy a megyében, úgy a városokban és a községekben is csökkent az önigazgatás szerepe a Horthy-rendszer esztendeiben. A nép és az államhatalom között egyetlen valódi kapcsolat létezett, s ez a félelem, a rettegés volt. A szabadságot hozó szovjet katonák 1944. november elején lépték át Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határait. A felszabadulás szétzúzta a reakciós közigazgatást. Pánikszerű menekülésre késztette azokat, akik joggal tartottak a nép haragjától, s ezekben a napokban és hetekben nem is az volt a kérdés, hogy szükség van-e a régi szervezetre, hanem az: mi kerüljön annak helyébe. Nehéz, küzdelmekkel teli időszak volt ez, hiszen a politika porondján még ott voltak a múlt átmentésén mesterkedők is. Ennek ellenére Pest megye kommunista alispánja, a hivatali munka aktív szabotálása miatt rövid idő alatt 25 .reakciós jegyzőt felfüggesztett, a kormány pedig rendeletben mondta ki, hogy népellenes bűntettnek számít az, hogy ha a közhivatalnok a demokratikus koi’mányzat rendelkezéseit nem hajtja végre teljes tudása szerint. Újat akarók és régi mellett kardoskodók küzdelme közepette jöttek létre — a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére — a nemzeti bizottságok. 1945 január-februárjában alakultak meg Pest megye első nemzeti bizottságai, a legtöbb helyen a pártok úgynevezett paritásos alapon jelölték ki 44
