Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Mezőgazdaság
A megváltozott igények tükreként növekedett a szálastakarmányok termőterülete, de nem következett be kedvező változás az évelő pillangósok javára, holott ez kívánatos lenne. GYÜMÖLCS— NAGYÜZEMBŐL A gyümölcsösök 79,9 százalékán napjainkban már a szocialista nagyüzemek gazdálkodnak. A gyümölcstermelésben minőségi változást jelentett a korábban már jelzett telepítési program végrehajtása, amely a többi között hozzájárult ahhoz, hogy a megye gyümölcsfa állománya 1965-ben az 1935. évi 285 százaléka legyen. A telepített gyümölcsösök százalékos megoszlásában az őszibarack, az alma, a bogyósok és a kajszi viszi a vezető szerepet. Figyelemre méltó, hogy a különböző gyümölcsfajták egyegy körzetre koncentrálódnak, így például az őszibarack a “budai járásban, az alma a ráckevei járásban, a meggy-, a cseresznye- és a szőlőtermelés a ceglédi, nagykátai járásban döntő. A negyedik ötéves terv esztendeiben a fő feladat a nagyüzemi gyümölcsösök úgynevezett komplettírozása, s a piaci igényeknek megfelelően a málna, a feketeribizli, a meggy, a cseresznye termelésének növelése. A gyümölcstermeléssel egyenrangú szerepet játszik a szőlőtermelés, az ország termőterületének 13,8 százaléka Pest megyében található. Ennek ellenére a nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőültetvények csak a második ötéves terv időszakában alakultak ki. Az új telepítésű szőlőterületek 95,9 százaléka megfelel a korszerű nagyüzemi technológiának. Ezek a szőlőterületek többségükben 1967—1969 között fordultak termőre. Termőre fordulásukkal .mintegy 350 ezer mázsa borszőlőtöbbletet eredményeznek. E többlet feldolgozására azonban nem alkalmasak a régi, korszerűtlen berendezések. Éppen ezért a negyedik ötéves terv fő feladatai közé tartozik a járulékos beruházások erőteljes fejlesztése, s a pusztulófélben levő szőlőterületek felújítása. 37
