Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Mezőgazdaság
mellé állította őket. És a földreform a földbirtokosok lába alól, a földdel együtt a politikai talajt is kihúzta. A földreform végrehajtása során összesen 10 317 földbirtokot vettek igénybe, s ezek területe 533 900 katasztrális holdat tett ki. Az igénybevett földbirtokok közül a legjelentősebb a nagy földbirtokosok földtulajdonainak kisajátítása volt: 510 900 katasztrális hold. A demokratikus kormányzat intencióinak megfelelően a földből azok kaptak, akik azt eddig is megművelték, de akiknek a termésből csak igen kevés jutott, összesen 65 200 személy kapott juttatott földet, s közülük 27 200 volt a mezőgazdasági munkások, 21 400 a törpebirtokosok és 10 600 a gazdasági cselédek száma. Az összes juttatott földek 41,7 százalékát mezőgazdasági munkások, 32,6 százalékát törpebirtokosok, 16,3 százalékát gazdasági cselédek kapták. A kiosztott föld megművelése azonban nem ment könnyen. Alig volt termelőeszköz, mert ezzel a juttatott földű gazdák nagy része korábban nem rendelkezett, a nagybirtokokon levő termelőeszközök nagy része pedig elpusztult. Hatással volt a mezőgazdasági termelésre a növekvő infláció, s az a bankpolitika, amelyet még mindig a volt uralkodó osztályok határoztak meg. A nehézségek ellenére a földhöz juttatott parasztok nagy szorgalommal és nagy áldozatokkal, esztendőről esztendőre növelték a termelést és több ágazatban már 1949-ben a termékmenynyiség meghaladta az 1935-ös szintet. (Például a búza, a kukorica, a sertés, a baromfi). A földreform következtében érthetően lényegesen csökkent a parasztgazdaságok átlagos nagysága, s ez a következő években, ha lassabb ütemben is, de folytatódott. Az átlagos gazdaság nagysága 1935-ben 10,2 kh, a földreform után, 1946-ban 6,7, 1955-ben 5,6 és 1960-ban már csak 4,8 kh volt. Az élelmiszerek iránt megnyilvánuló konjunkturális kereslet egyrészt elősegítette a tőkeerős, úgynevezett kulákgazdaságok további erősödését, újak kialakulását, másrészt hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági lakosság növekvő számban hagyott fel a földműveléssel, s legjobb esetben is kétlakivá válva másutt is kereste kenyerét. A mechanikusan alkalmazott módszerek, a megalakuló termelőszövetkezetek, az úgynevezett kulákkorlátozó intézkedések nagy hatással voltak nemcsak a birtoknagyságra, hanem az osztályrétegeződésre is. Ennek következménye volt az 29
