Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Mezőgazdaság

mentén alakultak ki. A zöldségtermelésben a dinnye vitte a ve­zetőszerepet, a teljes terület 34,9 százalékán ezt termesztették. Nagy területen termett a paradicsom — mintegy 5 és fél ezer holdon — a zöldborsó, fejes káposzta. A kertészkedés mellett a megye földrajzi adottságait kihasz­nálva, évről évre Tiövekvő szerephez jutott a gyümölcstermelés. 1935-ben több mint egymillió őszibarackfa növelte gyümöl­csét, s a megyében 4 millió darabra rúgott a gyümölcsfaál­lomány. Kialakultak az egyes gyümölcsfajták termelésének jel­lemző körzetei, híressé vált az Érd, Diósd, Törökbálint környé­kén termő őszibarack, a pándi meggy, a dunabogdányi cseresz­nye, a Szob környéki málna stb. A gyümölcsfák nagy része, mintegy 50 százaléka a szőlők között, 30 százaléka pedig a házi kertekben volt. A nagyüzemileg művelhető gyümölcsösök ará­nya mindössze öt százalékot tett ki. A fővárosi piacok nagy fel­vevőterületet jelentettek a szőlőtermelés számára is. Igaz, a fi­­loxérajárvány idején a dombokon és hegyoldalakon levő szőlők nagy része kipusztult, de ettől kezdve hódított a szőlő a homo­kon. JELLEMZŐ A SZARVASMARHATARTÁS A megye állattenyésztését a felszabadulás előtt a szarvasmarha­tartás jellemezte. E tevékenység jellemző volt az Ipoly mentén, a Galga mentén, Abony és Cegléd környékén. 1935-ben az állo­mány 63,4 százaléka tehén volt. A szarvasmarha mellett jelentős volt a lóállomány, mely a mezőgazdasági művelésen kívül a fu­varozásban is nagy szerepet játszott. Sertést úgyszólván a me­gye minden községében tartottak, elsősorban saját fogyasztásra. Árusertés nevelésére a főbb abraktermő vidékeken rendezked­tek be, így például Abony környékén, a nagykátai és a monori járásban. Juhot nagyobb mennyiségben csak a kiskunsági szi­kes területeken tartottak. A háború kitörése, s az úgynevezett hadigazdálkodás, s a Jur­­csek-féle beszolgáltatás! rendszer bevezetése lényegesen meg­változtatta a két háború közötti években kialakult termelési szerkezetet. Előtérbe került azoknak a növényeknek a termelé­se, amelyek a hadigazdálkodásban döntő szerepet játszottak. 27

Next

/
Thumbnails
Contents