Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Az ipar
megye népének. Az újjáépítés programja a nemzet föltámadásának programja volt, s alapvetően meghatározta a jövendő útját. Ezt érezték meg a dolgozók milliói, amikor fölsorakoztak e program mellett, amikor az egyre értéktelenebb pengőért, fél kilónyi babért, kukoricakásáért is, az órát nem figyelve dolgoztak, s vívtak csatát a lehetetlennel: romokból vasutat, hidat, házakat; hasznavehetetlenné vált gépekből működő, termelő gyárakat teremtettek. Az ipar tevékenységében alapvető változást az államosítás hozott. Társadalmi tulajdonba kerültek a bányák és azok a gyárak, amelyek eddig a robot jelképei voltak, amelyekhez verejték, szenvedés, megaláztatás tapadt. Az állami tulajdonba vett üzemek vezetői a munkások soraiból kerültek ki, 1919 dicső napjait kivéve, a magyar történelemben első ízben történt meg, hogy egyszerű, kétkezi munkások ültek be az igazgatói irodákba, s ők mondták meg, mi a teendő. Az államosítás, majd az első tervidőszak, a 3 éves terv végrehajtása szilárd alapokat teremtett a megye szocialista iparának fejlesztéséhez, az agrármegye ipari jellegének kialakításához. A megye iparosításában nagy szerepe volt a kommunista pártnak, annak a programnak, melyet a megye proletariátusa elé állított, s amelyben nem gyors és könnyű munkát, de gazdagabb holnapot, jobb megélhetést ígért. A szocialista iparosítás hőskora volt ez. Hőskor, mind az erőfeszítéseket, mind az eredményeket tekintve. ÚJ ÜZEMEK LÉTESÜLNEK A hőskorszakban országszerte, s így Pest megyében is új üzemek sora létesült. Szűkebb pátriánkban ekkor jött létre Gödöllőn a Ganz Árammérő Gyár, Vácott a megye legnagyobb sütőipari vállalata. Ebben az időszakban korszerűsítették és bővítették a Csepel Autógyárat, a diósdi csapágygyárat, fejlesztették a textilipari, tartósító üzemeket. Ugyanakkor kialakulóban volt egy erőteljes gépgyártás is. A megye iparának gyors fejlődését jellemzi, hogy míg a háború előtti években mindössze néhány ezer volt azok száma, akik az iparból éltek, 1959-ben már 45 ezer ember kereste kenyerét gyárakban. 15