Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Az MKP harca megyénkben

az illegális KMP szervezetei, mint például a rnonori, gyömrői, a váci járásban.

Az MKP szervezetei voltak a falvakban is a dolgozó parasztság évszázados álmának valóraváltói, az agrárforradalommal felérő földreform megvalósításának vezető erői. A földigénylő bizottságok elnökei, tagjai nagy számban kommunisták voltak. S ugyancsak a párt volt a kezdeményezője a föld megvédéséért vívott harcnak. Amikor 1945 végén a reakció támadást indított az elért demokratikus vívmányok ellen, az MKP adta ki a „Földet vissza nem adunk!” jelszót. Pest megye lakossága büszkén őrzi annak emlékét, hogy az 1946 tavaszán kibontakozó széles baloldali tömegmozgalom első lépéseit a ceglédi újgazdák tették meg, amikor a párt vezetésével 1946. január 15-én küldöttséget menesztettek Pestre, földjük megvédését követelve.

A kommunisták pártja tűzte ki az ország újjáépítésének programját. Felhívására megyénkben is nagy eredmények születtek. Pest megye államigazgatásban dolgozó kommunista vezetői az országban elsőként hirdették meg az újjáépítési versenyt. A háborús károk által erősen sújtott megyében ennek különös jelentősége volt. Az emberek összefogását, alkotókészségét fejlesztette a verseny. Az újjáépítési verseny erősítette a dolgozó tömegekiiek saját erejébe vetett hitét, egyben megvetette a tervszerű munka alapjait megyénkben.

1946 nyarára a haladás és a reakció erői között viszonylagos erőegyensúly alakult ki. A „hogyan tovább” lett az ország továbbfejlődésének kulcskérdése. A MKP ekkor tűzte napirendre III., egyben első legális kongresszusának megtartását, hogy összegezze a forradalom eddigi eredményeit, s olyan irányvonalat dolgozzon ki, amely alkalmas az addigi eredmények megvédésére, s azok továbbfejlesztésére. A párt a kongreszszusra való felkészülést széles körű, az élet minden területére kiterjedő versennyel kapcsolta össze. A verseny elsőrendű célja a tömegkapcsolat kiszélesítése, elmélyítése volt, ezért az ún. „aprómunka” került előtérbe. A budapesti kommunista falujárók felbecsülhetetlen segítségével megyénk pártszervezetei is élenjártak a hidak, az iskolák, a lakóházak rendbehozása, az utak építése, a mezőgazdasági gépek kijavítása, a nyári napközi otthonok szervezése, az or vasi rendelők létesítése stb. terén.

9