Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)

URBAN PAL • v.Vir

W55-I0V2 •;

A SZOT I ALDE NON RATA roLDNUKh ÁS MOZGALOM; fii

KjEMEI.hCDO HARCOSA A MAGYAROKAT Vf.iT.v • ' .

NATSKOZTÁHSASÁC. IDEIÉN A PEST-MLIS-SOLt!-Kiskun varhegyei Direktorium elnökre- ’ 1 v-. LYETTESE A Z ELLENF0RADA1.NI RENDSZER ÉVE- - j.

IBEN A CEGLÉD KÖRNYÉKI FÖLDMUNKÁSOK MOI- * 7 » ;

GALMAINAK EGYIK SZERVEZŐJE. ' ' ' • “• *

' ' ■' ~ y "• *

MSZMP Cegléd «unişi Bizottsága

fr^ivÉ" i

Ciglíi Vinos Tanácsa 1S>6!). ■ ”■ - if

URBAN PÁL EMLÉKTÁBLA

URBAN PAL UTCA, SZOCIÁLIS OTTHON FALA

Urban Pál született 1855. július 13-án Cegléden. Szülei egykor zsellérek voltak, s így a fiatal Urbán Pál is földmunkásként, napszámosként indul az életnek. Hosszabb ideig dolgozott a távirdavonalak építésén, s ekkor ismerkedik meg a földmunkásmozgalommal. írásai hamar megjelennek a Földművelő c. lapban, s egészen fiatalként tagja lesz a Földmunkás Egyesület országos vezetőségének. Az MSZDP 1896. évi földmunkás kongresszusán az országos végrehajtó bizottságba választják, s az ebben az évben megjelenő Földművelők Szaklapja szerkesztését is rábízzák. Ö szervezi a ceglédi földmunkásokat, 1895-ben megalapítja a Ceglédi Szociáldemokrata Munkásképző Egyletet, 1900-ban pedig a városi Mátyás király Olvasó Egyletet. A Tanácsköztársaság idején május 1-től a Pest megyei direktórium másodelnöke. A bukás után 8 évre elítélik, de 6 és fél év után amnesztiával megszabadul. Élete utolsó éveit a ceglédi szegényházban tölti, honnan volt menye halála előtt magához veszi. Meghalt 1942. március 31-én Cegléden.

30