Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)
ITT, A REGI..IKD OHAZ'YEN’DEGIOSI LAKÁSÁBAN SI ÜIEMTT 1S€ e.t FC.21-ÉN I xzo AZ AUÖID »ÉPÉNEK SZERELMESEK MEGÖRÖKÍTŐ JE. 1 Q 40 f5 A CEG1ÉDÍHAZAFÍAS IffiPFROIW TÖMÖRKÉNY ISTVÁN EMLÉKTÁBLA KÖLCSEY TÉR, MÁV ÁLLOMÁS Torontóiból Ceglédre szakadt német család gyermeke városunkban hallja az első magyar szót. Szülei hamar elköltöznek Ceglédről. Szegeden telepednek meg. Tömörkény István iskolái elvégzése után előbb Kisteleken, majd Szegeden lesz gyógyszerész. Nem maradt patikus. 1886-tól a Szegedi Híradó, 1892-től a Szegedi Napló munkatársa, majd a szegedi Városi Múzeum könyvtárosa lesz. Közben számos novellát, elbeszélést, régészeti — és néprajzi tanulmányt ír. Később a szegedi múzeum igazgatójává nevezik ki, ekkor már a Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiváló ábrázolója. Hazai régészetünk egyik úttörője, néprajzi gyűjtő és a népnyelv búvára. írásai parasztokról, betyárokról, vízenjárókról, kétkezi munkásokról, a gerendás szobás, homokos, napos tájak embereiről szólnak. A szegénység életéről írt munkái mély együttérzésről tanúskodnak. Hősei számára szociális igazságokat követel. Vádiratok a fennálló társadalmi rend ellen. Jelentősebb munkái: Jegenyék alatt (1897), Napos tájak (1908), Egyszerű emberek (1914) Meghalt Szegeden 1917. április 24-én. 2U-