Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)

ITT, A REGI..IKD OHAZ'YEN’DEGIOSI LAKÁSÁBAN SI ÜIEMTT 1S€ e.t FC.21-ÉN I xzo AZ AUÖID »ÉPÉNEK SZERELMESEK MEGÖRÖKÍTŐ JE. 1 Q 40 f5 A CEG1ÉDÍHAZAFÍAS IffiPFROIW TÖMÖRKÉNY ISTVÁN EMLÉKTÁBLA KÖLCSEY TÉR, MÁV ÁLLOMÁS Torontóiból Ceglédre szakadt német család gyermeke városunkban hallja az első magyar szót. Szülei hamar elköltöznek Ceglédről. Szegeden teleped­nek meg. Tömörkény István iskolái elvégzése után előbb Kisteleken, majd Szegeden lesz gyógyszerész. Nem maradt patikus. 1886-tól a Szegedi Híra­dó, 1892-től a Szegedi Napló munkatársa, majd a szegedi Városi Múzeum könyvtárosa lesz. Közben számos novellát, elbeszélést, régészeti — és nép­rajzi tanulmányt ír. Később a szegedi múzeum igazgatójává nevezik ki, ek­kor már a Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiváló ábrázolója. Hazai régészetünk egyik úttörője, néprajzi gyűjtő és a népnyelv búvára. írásai pa­rasztokról, betyárokról, vízenjárókról, kétkezi munkásokról, a gerendás szo­bás, homokos, napos tájak embereiről szólnak. A szegénység életéről írt munkái mély együttérzésről tanúskodnak. Hősei számára szociális igazságo­kat követel. Vádiratok a fennálló társadalmi rend ellen. Jelentősebb munkái: Jegenyék alatt (1897), Napos tájak (1908), Egyszerű emberek (1914) Meghalt Szegeden 1917. április 24-én. 2U-

Next

/
Thumbnails
Contents