Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)

raáAmyMLHA*»m

1848 SZEPTEMBER 24 ÉN

TOBORZÓ SZÓZATA.HOZZÁD JÓV-ÉK EL DERÉK MAGYAR NÉP ELÁRULT HAZÁM RE,MENYE. Y'ÁRA. OSZLOPÁT

5 szavAra itt.e téren kapva

. SZÁRNYRA

ZÚGOTT FEL, MINT A VIHAR ORGONÁJA KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE’

KOSSUTH TOBORZÓ BESZÉD EMLÉKTÁBLA

KOSSUTH TÉR

Cegléd varos népe figyelte a márciusi forradalom utáni eseményeket. Midőn a horvát betörésről értesültek, 1848. március 17-én: nép- és közgyűlést tartottak. Feltárták a haza veszélyes állapotát, ismertették a bécsi kamarilla áskálódásait. Majd felkérték a kormányt és az országgyűlést a haza megmentésére .......lépjenek a cselekvés terére ...” A nemzet mielőbbi felfegyverezését követelték. Kossuth Lajos úgy érzett és gondolkodott, mint a ceglédi nép, s már egy héttel később - 1848. szeptember 24-én délután — Cegléd főterén, a mai Kossuth téren mondta el „riadóját", a nagyhatású toborzó beszédet. Jókai Mór írja visszaemlékezésében: „Cegléd vásárterén már egy felzúgó tenger várt reá, férfi fők tengere, melyet hullámmá paskoltak fel szavai . . .” Egy ceglédi zászlóalj teljesen felkészülve, tisztek, altisztek kinevezve Lackovich százados vezetése alatt elindultak Pestre ...” A ceglédi toborzó beszédet nem írták le, a táblán levő kedves sorokat valószínűleg szájhagyomány őrizte meg. (Részletesen Id. CEGLÉDI FÜZETEK 16—17. számában)

14-