Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)

AZ 1514 ÉVI PARASZTHÁBORÚ HŐS

DÓZSA GYÖRGY alvezére a

„NAGYBOTU

MÉSZÁROS LŐRINC

CEGLÉDI PLÉBÁNOS EMLÉKÉNEK

MÉSZÁROS LŐRINC EMLÉKTÁBLA

föTVÖS TÉR, PLÉBÁNIA FALA

Mátyás halála után a növekvő terhek, a földesúri zaklatások a mezővárosok lakosságát ellenállásra késztették. Cegléd mezőváros lakói is megtagadták az új jobbágyi terhek szolgáltatását. 1492. július 29-én kelt kemény királyi parancs is hatástalan maradt. Ekkor a földesasszonyok olyan plébánost kerestek, kire hallgat a ceglédi nép. Ilyennek ígérkezett a kiváló tehetségű, abauji Megyaszóról származó Lőrinc pap, kit csak később neveztek el Mészáros Lőrincnek. Ez a plébános és a város kölcsönösen megszerették egymást. Mikor 1514 tavaszán meghirdették a keresztes hadjáratot: a ceglédiek papjukkal a felkelők közé álltak.

A táborban a népéhez hű ceglédi pap, Dózsa egyik legkiválóbb alvezére lett, feltehetően az ő tanácsára jött Dózsa a fősereggel 1514, május 16-án Ceglédre. Lőrinc pap a ceglédiekkel délnek indult, hogy a Duna-Tisza közén gyülekező parasztok vezérlését átvegye. Temesvárnál együtt harcolt Dózsával. A szörnyű csatát és a kegyetlen vérengzést túlélte, üldözői halálra keresték. Biharban szervezte a megkínzott parasztokat új seregbe. Árulás útján elfogták, s Kolozsváron elevenen elégették.

10