Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)
Ceglédi emlékhelyek
58 Ceglédi Vasutas Sportegyesület sportcsarnoka A XVIII, században városunkban három görög kereskedő élt. A XIX. század első évtizedeiben Irsáról és Pilisről zsidó kereskedők is kezdtek átjárni pálinkát, gyapjút, bort és búzát vásárolni. A kereskedelem szükségességét és hasznát felismerve, néhány zsidó le is telepedett, de a tömeges betelepülésre csak a szabadságharc után került sor. 1849. év végén 14 zsidó család élt Cegléden. Hat év múlva - 1855-ben - már közadakozásból megépítették az első imaházat, s 1869-ben felépítik iskolájukat is. Az 1880-as évektől évről-évre felmerült az óhaj a nagyobb templom megépítésére. A még 1855-ben megalakult hitközség szegény, az új templom, a zsinagóga várat magára. 1891-ben pályázatot is hirdetnek, de a szükséges 35 ezer korona hiányzott. 1894-ben Beck Jakab lett a hitközség vezetője, aki húsz éven át fáradozott a templom megépítésén, s 1904 elejére közadakozásból komoly összeg gyűlt össze. Ekkor a várostól is kértek kölcsönt. 1904. augusztus 25-én Cegléd város képviselő testületé 50 ezer koronát szavazott meg, melyet 65 éves törlesztésre maga a város is kölcsönként vett fel. A régi templom előtti Rakk-féle portát kisajátították, hogy az új templom szép és kiemelkedőbb helyen legyen. 1904 októberében a hitközség megbízta - Baumhorn Lipót híres pesti építész terve alapján - Berényi Ignácz pesti építőmestert a zsinagóga felépítésével. Bár 1905-ben szépen haladtak a munkálatok, véglegesen 1906 tavaszán adták át a nagyon szép és tömegével megfogó, lágy díszítő vonalaival megnyerő, mértéktartó stílusú zsinagógát. Azután évtizedek múlásával eljött a második világháború, majd az 1944-es német megszállás. Megkezdődött a magyar zsidóság kálváriája. Először a sárga csillag viselését rendelték el, majd a középkort megszégyenítő gettók következtek. Cegléden a zsinagóga körül 28 házat jelöltek ki gettó részére. Májusban megindultak a zsúfolt, lezárt tehervonatok sorai a német haláltáborok, gázkamrák felé. Az ország teljes vidéki zsidóságát, félmillió magyar állampolgárt vittek el nagyrészt a halálba. Városunkból 947 zsidót - nőket, gyermekeket és öregeket - hurcoltak el. Évek múltán 116 személyről tudjuk hogy hazatért, a többiek ott maradtak Auschwitz, Mauthausen, Dachau és más táborok poklában. Akik hazatértek, egyre fogytak gyógyíthatatlan betegségek, iszonyú emlékek, halálos magányosság szorításában. A szép szecessziós épület elárvult. Az egyre fogyó kicsi gyülekezet a régi márványtáblákat és az emlékeket átvitte a szomszédos szerény épületbe. A zsinagógát a Ceglédi Vasutas Sportegyesület, a megye és az állam segítségével megvette, 1969-ben átalakította sportcsarnokká. 1984-ben újból átalakították. Cegléd sportjának bázisa, ahol a felnőtt sportolók mellett a szomszédos iskolák ifjúsága is otthon van. Új élet költözött a régi falak közé. (Cegléd város részletes sportját Id. Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából. CEGLÉD, 1987.)
