Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

46

Tömörkény István-emléktábla

A Torontálból Ceglédre szakadt német család gyermeke városunkban született és itt hallotta az első magyar szót. Szülei, kik a vasúti állomás éttermét bérelték, hamar elköltöztek Ceglédről, Szegeden telepedtek meg. Tömörkény (Steingassner) István iskolái elvégzése után előbb Kisteleken, majd Szegeden lett gyógyszerész. Nem maradt patikus. 1886-tól a Szegedi Híradó, 1892-től a Szegedi Napló munkatársa, később a szegedi Városi Múzeum könyvtárosa. Közben számos elbeszélést, régészeti és néprajzi tanulmányt ír. A szegedi múzeum igazgatójává nevezik ki, ekkor már a Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiváló ábrázolóját. Hazai régészetünk egyik úttörője, néprajzi gyűjtő és a népnyelv búvára. írásai parasztokról, betyárokról, vizenjárókról, kétkezi munkásokról, a gerendás szobás, homokos, napos tájak embereiről szólnak. A szegénység életéről írt munkái mély együttérzésről tanúskodnak. Hősei számára szociális igazságot követel.

Jelentősebb munkái: Jegenyék alatt (1897.), Napos tájak (1908.), Egyszerű emberek (1914.).

Szegeden, 1917. április 24-én halt meg.