Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

44

Gubody Ferenc polgármester mellszobra

A századforduló évtizedeinek nevezetes egyénisége volt Gubody Ferenc polgármester. 1852-ben született Nagykőrösön. Jogot végzett, majd Ceglédre került járásbírósági aljegyzőként. Először 1884-ben választották polgármesterré, ezt a tisztséget 1907-ben bekövetkezett haláláig viselte. 23 éves polgármestersége alatt modern, polgári szemléletű vezető volt, aki sokat tett Cegléd felvirágzásáért. Az ő működése alatt épült fel az új városháza, az utcák kövezése, a villanyvilágítás bevezetése, a piactér kisajátítása, a telefonhálózat kiépítése, Hosszúcsemő megvásárlása és kiosztásának elkezdése. Fáradhatatlanul harcolt a gimnáziumért, s számos tanyai iskola létesítéséért. Mivel Gubody városfejlesztő tevékenységével a városi társadalom szinte minden rétegének érdekeit igyekezett figyelembe venni a városi vezetésből kiszorult birtokos parasztság sokszor megnehezítette munkáját. Különösen éles harcot vívott a gimnázium létesítéséért az ellenzékkel, kik a gimnázium helyett földműves iskola szükségességét hirdették.

Szerette városunkat, amikor szülővárosa 1906-ban egyhangúlag országgyűlési képviselővé választja, nem tud megválni Ceglédtől, itt maradt örökre.

A hálás ceglédi nép - halála után két évre - közadakozásból szobrot emelt neki a róla elnevezett parkban.

A szobor Horvai János híres szobrászművész alkotása. Új helyére Vadász György tervei szerint került, 1985-ben.

(Részletesen Id. Reznák Erzsébet: Társadalmi és politikai harcok a XX. század elejéig. Cegléd története, Szentendre, 1982.)