Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

III. A háború utáni tíz év

52

tűzoltóság működni nem képes. így a központban a vízvezeték nappali áram hiányában kellő mennyiségű vízzel nem rendelkezik. Tűzcsap alig van felszerelve az egész vízvezeték hálózatban. A tűzoltóság felszerelése is hiányos, a szükséges felszerelések beszerzését hiába kérte a parancsnok.

Ezeket csak okulásul említi - mondta a polgármester - hogy

OT

a szúkkeblűség káros következményeire rámutasson.

A tűzoltó parancsnokot a fegyelmi alól a polgármester válasza tulajdonképpen felmentette. Bem történt fegyelmi. A tűz körüli vita és személyeskedés azonban tovább gyűrűzött. Farkas Ferenc városi gazdatanácsnok válaszolt a Czeglédi Hírmondó c. lapban egy támadásra. Idézzük: "...a kántoriak leégését nem a temetésen volt két ló hiánya okozta, mert akkor még éppen két ló is volt az istállóban... mikor a harangot megkongatták, még négy ló érkezett a laktanyába... a kántorház viz hiánya miatt égett le és a tűzoltó is kevés volt..." Valami azért nem volt teljesen rendben a lovak száma körül, mert válasza végén magyaráz: "...a temetkezés is a város feladata, s ha egy időre esik két négy-lovas temetés,

megesett, hogy a lovakat a laktanyában levő istállóból pótol- 82

ták..." ^ A fecskendő vontatására való lovakat nem lett volna szabad más célra igénybe venni. Mi lett volna, ha közben nemcsak a fecskendőt, hanem a lajtkocsit is ki kell vonultatni?

A tűzoltóság körüli hullámok tovább gyűrűztek. Még abban az évben június 4-én a városi képviselőtestületi közgyűlés