Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

II. Megalakulástól a világháború végéig

47 A Tanácsköztársaság idejéről egyetlen tűzoltó vonatkozású emlékünk van, melyet Nyújtó Ferenc visszaemlékezéseiben olvashatunk: "Bent a fogházban velünk volt egy tűzoltó; annak semmi politikai bűne nem volt, csak éppen nem kö­szönt az új rendőrkapitánynak, Dobos Sándornak és ezért behozták."Miért nem köszönt? Bem látja, hogy bejöttem?" "Láttam - mondja Csoh Pál - de én idebent voltam." "Tegye tudomásul, hogy én Dr. Dobos Sándor vagyok a rendőrkapi­tány." "Nagyon örülök, Csoh Pál vagyok" - mondta a tűzol­tó. Egy óra múlva ott volt közöttünk. Ez az ember jó hu­­morú volt, sok érdekes dolgot mesélt.Ezért bebörtönöz­ni embert, kinek semmi "bűne" nem volt: csak ellenforra­dalombein lehetett. Csoh Pál egyszerű tűzoltó a viharban is megállt egyenesen, mert ha nem is volt kommunista - ahogy Nyújtó Ferenc reája visszaemlékezik, de - Tanácsköz­társaság idején - valami emberi méltóság, szabadság őt is megérintette, ügy látszik a rendőrkapitányok nehezen vál­tak el a tűzoltóságtól. __ 1919. év októberében végre döntött a városi képviselőtes­tületi közgyűlés: az árvaszékiiktatói-kiadói és a tűzoltó parancsnoki állás szétválasztásáról. Téghatározatban a köz­gyűlés a különválást kimondta, s mindkét állást a X. fi­zetési osztályba sorozta. Határozatban leszögezte, hogy a jövőben a két állás nem tölthető be egy és ugyanazon sze­méllyel, mert meggyőződött, hogy a két állásnak ugyanazon személlyel betöltése mellett mindkét hivatal teendői hiányo­san voltak ellátva. így 1919« október 9-től Szalay László mint tűzoltó parancsnok működött tovább.^

Next

/
Thumbnails
Contents