Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

26

alaptalan. A gyakori tűzeset a városi tanácsot is megindította. Egy helybeli iparost megbíztak, hogy készítsen el egy tűzoltó szerkocsit, igaz sokat ront a tanács 3<5szándékán, hogy 3 évi haladékot adott a szerkocsi elkészítésére. Hasznosabb volt az az "elhatározás", hogy a tornyot a rendőrőrszobával és a gazdasági udvarral - ott voltak a tűzoltószerek - majd telefonnal összekötik. Elrendelték, hogy a toronyőr mindig az erkélyen legyen, • s ezt a Kossuth téren szolgálatot teljesítő rendőr ellenőrizze. Eddig csak akkor volt köteles tűzjelzést tenni, ha lángot látott, most minden gyanús füstöt közölni kellett a rendőrséggel. Ilyenkor felment a rendőr is az erkélyre, ha ő is gyanúsnak találta, akkor adták a jelzést.

Nem nehéz eltalálni, hogy ezen idő alatt a tűz mennyi "előny"-t kapott... Koncz István Újvárosi háza leégése után a tanács úgy rendelkezett, hogy a tűzesetekhez a helybeli katonaságot is hivják ki a mentésre és rend biztosítására.-^

Amikor egy nyári vihar után Negyedi Béni új háza a Mizsei úton leégett, a lakosság között erősödött az a rémhir, hogy gyújtogató van a városban. Ezt igazolni látszott -az egyszerű ember előtt az a tény is -, hogy a tűzoltásnál

36a huszárság is megjelent.

Némi humort nyújt ma az a hir, hogy egyesek a városi tanácshoz kérvényt nyújtottak be, s a dudálás eltörölését kérték. Helyette ellenőrző óra bevezetését javasolták. A városi tanács - a rendőrkapitány előterjesztésére - a szokásos kürtölést továbbra is meghagyta.