Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

18

tudatosításából publikációk utján. A nagy tűz után az uradalom egy építkezési tervet adott ki, mely a város utcáinak ma is megcsodált egyenes és szabályos formáját elindította. Az építkezés ellenőrzése tűzrendészeti vonalon

/ -17

már az uj rendőrkapitány egyik fő feladata lett.

Komoly, a kornak megfelelő - tűzrendészetileg is helytálló - építkezési szabályrendeletet Cegléd városa csak 1867-ben adott ki. "Ennek főbb elvei: a/ bejelentés nélkül semmiféle építkezést megkezdeni nem szabad, b/ falaknak, ablakoknak, ajtóknak legkisebb magassága az épület minősége szerint előírva, c/ ki vannak jelölve a város olyan részei, amelyekben csak cserép, vagy zsindely tetőre szabad építkezni, d/ csak oly telekre engedtetik az építkezés,

mely legalább 15o négyszögöl, e/ az utca szélességének

1 R

legalább 7 ölnek meg kell lenni..."

Az új szabályrendelet után a cserép és zsindely tetők megszaporodtak, de még mindig sok volt a tűzveszély. 1875-ben az alispáni jelentés az első negyedről három nagy ceglédi tűzről számol be, a következő jelentés ősszel i3 egy nagy tűzről ad hirt. v Az 1886. évből való városi építési szabályrendelet már határozottan előirja, hogy a belső városban - ami nagyjából a középkori város lakott területe - az építkezések csupán zsindelyre, vagy cseréptetőre engedtetnek. A cseréptetős házak zöme akkor a Kossuth Ferenc utcában és a Kossuth téren állt. Még a század első évtizedében a városon átvezető csemői vasút mentén - Kossuth