Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

15

zak mind aprócska családi hajlékok voltak. Középületnek számíthatjuk a református iskolát - a mai Földvári Károly általános iskola elődjét - és az egy tornyos református templomot, melyet 1750-től kezdve három részletben építettek... A templom tornya a tűzvészben viszonylag épségben maradt, s azt nem is bontották le, Hild József ennek a toronynak a figyelembevételével tervezte meg

a mai nagytemplomot. A torony rézlemezzel volt fedve, e- 12zért maradt meg..."

A nagy tűz után a kedélyek nehezen csillapodtak,a nyugalom nem akart helyreállni. A tűzvész martalékává lett portákon kívül 1835-ben további 199 ház lebontását tervezték. A várostól délre, a legelő hasznavehetetlen, homokos területén jelölték ki az Újváros területét. Még ebben az évben, 1835-ben a leégett és bontásra Ítélt házak pótlására Újvároson 346 telket osztottak ki.1^

A városi tanács fontos tevékenysége volt a közbiztonság. Évenkénti választások idején fogadták meg a két hadnagyot, a darabantokát, tizedeseket, csőszöket és vigyázókat. A XVIII, század második felében még csak két darabont, de măr a XIX. század elején öt darabont vigyázta a város rendjét. A vigyázók közül kettő - nevezték "tomyos"-nak is - nappal a toronyból vigyázta a város nyugalmát, főleg a -sűzre kellett nekik vigyázni. Éjjel is voltak "tornyos"ok az 1825-ben elkészült katolikus templom tornyában. Min-