Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
II. A fehérterror első szakasza
azt, akkor még ő sem merhette vállalni, hogy közölte volna : "az általános nyitányt" Huszár Károly - akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, későbbi miniszterelnök - 1919. aug. hó 15-én kelt 175. 789/ 1919. sz. körrendeleté jelentette, amiben intézkedett a "tettesek" fe-79 lelősségre vonásáról. Elindult az a "fegyelmi hajsza", amivel a legkülönbözőbb indokok alapján fosztottak meg kenyerétől, megélhetőségi támpontjától több száz embert, hiszen a fegyelmi ügyek száma önmaga csaknem elérte a kettőszázat, s ez az esetek többségében népes családokat érintett. A "Budapesti Közlöny" aug. 14-i, reggeli kiadásában : "Tisztogatás a hadseregben. Igazoló eljárás a tisztek ellen." cimmel egy Írás jelent meg, ami közölte, hogy majd igazoló bizottságok alakulnak. "Az igazoló eljárásra vonatkozó rendelet már elké-80 szült, úgy hogy az eljárás a közeli napokban megkezdődik.” Másnap Huszár Károly "miniszter lett", s még ugyanazon a napon kiadta fenti körrendeletét, amit a "Budapesti Közlöny" aug. 19-i számban nyilvánosságra hozott. Az előző napi számban "székfoglalóját" olvashattuk : "Bolsevista üzelmekben bűnösöket nem tűr a hivatalokban és iskolákban. Az elkövetett visszaéléseket megtorolja ..."Az aug. 15-i keltezésű -tizenkét pontból álló- körrendeletének első pontja : "Ha a tanitó hazafias, politikai, társadalmi vagy erkölcsi magatartása ellen kifogás merült fel, a fegyelmi eljárás megindítandó, súlyosabb esetben pedig az állástól való sürgős felfüggesztése iránt is azonnal intézkedjék." Az iskolák fenntartóit - az esetek abszolút többségében- "nem nagyon kellett biztatnia" a miniszternek e szándéka megvalósítására. Azt nehéz lenne pontosan megmondani, hány "fenntartó" létezett akkor, az államon kivül, de a félévszázad múltán visszaemlékezők - általában sem - tudtak túlságosan sok jót elmondani iskolájuk és a saját helyzetükről. Cegléden egészen a felszabadulásig fogalom volt a tanítóság körében a "földesállás" vagy "plüssállás", ami azt jelentette, 87
