Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
II. A fehérterror első szakasza
gére további intézkedésig politikai fogolynak tekinti és Őt a politikai 18 foglyokat megillető elbánásban részesítve őrizetbe helyezi." A királyi román hadsereg megjelenése mindenütt gyorsitőlag hatott a helyi hatalom átadására, de aug. elején Pest megyében ez ott is megtörtént, ahová csak később érkeztek. Szentendre város esetében Vigh Károly idézett könyvében a következőket találjuk: "Szentendrén a rendőrség fogdájában - durva bántalmazások közepette - mintegy 200 embert őriztek. A foglyok közé került Móricz Zsigmond is, akit leányfalui otthonából fehér karszalagos rendőrök kisértek oda. Hat hétig volt az ellenforradalom foglya és mint "őrizetes kommunistával" szórakoztak vele. Egyébként a román katonaság szeptember 3-án szállta meg a várost. A fogvatartott 52 kommunistát hosszú láncra fűzték és magukkal vitték. Először Alagra kerültek, majd Gödöllőre gyalogoltatták őket. Innen kerültek vissza Szentendrére, mignem egy részüket a pestvidéki kir. törvény- 19 szék elé állitották.” Az idézett sorok vitathatatlanul beigazolták a "helyi urak" Tanácsköztársaság utáni, "önálló" cselekvési készségét, de tartogattak ezen túlmenő érdekességeket is az érdeklődő olvasók részére. Vigh Károly 1919. szeptember 3. napjára tette Szentendre város román megszállását, amire - a továbbiaktól függetlenül - fel kellett figyelni, hiszen Budapesttől néhány kilóméterre lévő város esetében ez a tény nem azonos azzal, ha egy kisebb faluval történt volna ugyanez. Nem valőszinü, hogy Szentendrét 1919. szeptember hó 3- án szállták meg először a királyi román hadsereg katonái. Erről tanúskodott az esetet ismerő - feltehetően szemtanú - százados levele, amit 1919. szeptember 10-én sajátkezuleg, tintával irt és aláirt a magyar hadügyminiszternek. "Szentendre város hatósága 50 bolsevistát tartott vizsgálati fogságban, midőn augusztus 31-én egy román jár-62
