Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

vilii képviselőtestületi közgyűlés 1919. aug. 8-án felvett jegyzőkönyve 75. sz. véghatározata : "... hazánk törvényes formában alkotott törvényei vannak életben, igy az 1886. évi XXII. t. c. alapján összeállított képviselőtestület működik, - tehát még a Károlyi alatt hozott nép„14

törvények sem jöhetnek figyelembe.

püspökszilágyonröviden foglalkoztak a változásokkal. 1919. aug. 8-i rendkívüli képviselőtestületi ülésükön megbízták a birőt és a jegyzőt : "a fehérgárda megalakításával” Néhány nappal később, aug. 11- én - a díjazásukról döntöttek." A testület egyhangúlag elhatározta, hogy ha az állam nem fizet a gárdának semmit sem, akkor a község

egyezség utján megállapított díjazást biztosit a gárda tagjainak a köz. . , . "15

pénztár terhere.

A püspökhatvani tanács aug. 3-án megtartott ülésén megállapította a tanácskormány lemondását, majd sajátosan értékelték a kialakult helyzetet : "... a forradalom igy 3. fázisába érkezett, az U- gyek vezetését a napilapból vett értesülés szerint minisztérium vette át, s az ország katonai megszállása van folyamatban." ^

Közölték, hogy a tanács minden erejével a rend fenntartására és a köznyugalom megóvására törekszik, bármely pillanatban kész helyét elhagyni, de a község nem maradhat vezetés nélkül. A tanács felhatalmazta a direktóriumot : "... a közbiztonság érdekében egyes meg-17

bizható egyéneket fel is fegyverezzen".

Pécelen nem sokat várakoztak első "lépéseikkel" a hatalom "uj” birtokosai. Augusztus 3-án a község ügyeit egy ideiglenes "testület" intézte, amely felhatalmazta Zsedényi Aladárt Molnár Lajos - 32 éves, büntetlen előéletű, péceli lakos - elővezettetésére, kihallgatására és letartóztatására, mert : "... a képv. testület a netalán megindítandó vizsgálatot megkönnyítendő Molnár Lajost a saját felelőssé-61