Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra

tény, hogy a "szélrózsa minden irányából" érkeztek Szegedre, de az is tény, hogy a legtöbben Budapestről majd ezt követően - lényegesen kevesebben - Pozsonyból jutottak a "Prónay-századba", s a Prónay által külön kiemelt Szolnok, Kalocsa csak ezek után következett.

Teljes igazolást nyert Prónaynak "katonái" életkorára vonatkozó megjegyzése : "... legtöbb tagja nem is töltötte be a 30 évet, a létszám

.1 29 '

túlnyomó részét úgyszólván fiatal gyerkőcök képezték.... Életkoruk átlaga - tisztekről lévén sző - rendkívül alacsony : 24,2 év.

Ezen adat 77 fő - szintén több, mint a század fele - életkorának átlagát tartalmazta.

A fentiekből törvényszerűen következett : kevés a fronton eltöltött éveik száma. 47-en közöltek frontszolgálatot, átlaguk: 24, 9 hónap Figyelembe kell venni, hogy a 47 fő a századnak alig harmada, s a háború több, mint 4 évig tartott. Ilyen összefüggésben ez a két év frontszolgálati átlag nem a háború lövészárkainak poklát megjárt, harcedzett tisztekre engedett következtetni.

Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről 50 fő nyilatkozott. Az 50-ből 45 semmiféle szerepet nem vállalt a Tanácsköztársaság alatt. Úgy tűnik, elsöprő többségük eleve elhatározta : nem szolgálja a proletárdiktatúrát. Az 5 igennel válaszoló közül 3 csak néhány napig állt "alkalmazásban". Két "igen" esetében egyáltalán nem tudni: meddig, hol "munkálkodtak", ami azért is fontos lenne, mert mindketten az átlagosnál jóval "ismertehb" Prónay-tisztek : Baky László fhgy. és Bibó Dénes hgy.

Nyelvismeretük szempontjából - a két végleten kivül, amit a következők jelentettek : 1.) csak a magyar nyelvet beszélték, 2.) a magyar nyelvet egyáltalán nem beszélték - megállapítható, hogy döntő többségük egy idegen nyelvet beszélt.

37