Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra

tény, hogy a "szélrózsa minden irányából" érkeztek Szegedre, de az is tény, hogy a legtöbben Budapestről majd ezt követően - lényegesen kevesebben - Pozsonyból jutottak a "Prónay-századba", s a Prónay ál­tal külön kiemelt Szolnok, Kalocsa csak ezek után következett. Teljes igazolást nyert Prónaynak "katonái" életkorára vonatkozó meg­jegyzése : "... legtöbb tagja nem is töltötte be a 30 évet, a létszám .1 29 ' túlnyomó részét úgyszólván fiatal gyerkőcök képezték.... Élet­koruk átlaga - tisztekről lévén sző - rendkívül alacsony : 24,2 év. Ezen adat 77 fő - szintén több, mint a század fele - életkorának átla­gát tartalmazta. A fentiekből törvényszerűen következett : kevés a fronton eltöltött é­­veik száma. 47-en közöltek frontszolgálatot, átlaguk: 24, 9 hónap Fi­gyelembe kell venni, hogy a 47 fő a századnak alig harmada, s a há­ború több, mint 4 évig tartott. Ilyen összefüggésben ez a két év frontszolgálati átlag nem a háború lövészárkainak poklát megjárt, harc­edzett tisztekre engedett következtetni. Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről 50 fő nyilatkozott. Az 50-ből 45 semmiféle szerepet nem vállalt a Tanácsköztársaság alatt. Úgy tű­nik, elsöprő többségük eleve elhatározta : nem szolgálja a proletár­diktatúrát. Az 5 igennel válaszoló közül 3 csak néhány napig állt "al­kalmazásban". Két "igen" esetében egyáltalán nem tudni: meddig, hol "munkálkodtak", ami azért is fontos lenne, mert mindketten az átla­gosnál jóval "ismertehb" Prónay-tisztek : Baky László fhgy. és Bibó Dénes hgy. Nyelvismeretük szempontjából - a két végleten kivül, amit a kö­vetkezők jelentettek : 1.) csak a magyar nyelvet beszélték, 2.) a ma­gyar nyelvet egyáltalán nem beszélték - megállapítható, hogy döntő többségük egy idegen nyelvet beszélt. 37

Next

/
Thumbnails
Contents