Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

Jegyzetek

"Megyünk előre !"

A rosszaknak vagy a butáknak Intő szavára ne hallgassatok!

Ocsmány sötétje bűzös éjszakáknak Nem olthatja ki soha a napot.

Gazdag gazok, koldus buták, csak rajta Mindegyiteknek átkot bőgjön ajka !

Utáljuk bár, nem térünk ki előle : Megyünk előre !

Büszkék vagyunk mi mindazokra,

Akik rombolva járnak szerte-szét ;

Hadd dőljön csak minden romokba,

Hogy megtaláljuk a jövő helyét !

Vihar pusztíthat, erdőket letörhet, Sivataggá söpörheti a földet,

De termékeny nyár sarjadzik belőle : Megyünk előre !

A nyárspolgár, a loncsos, gyáva,

Félve szorítja megdagadt zsebét ; Szuronyt, ágyút ordít a szája,

A nép neki most rongyos csőcselék ! "Ablak törött, vész a magántulajdon !" Orditják, túl völgyön, hegyeken, halmon ! Ordítsanak ! ... Nem félünk ám mi tőle : Megyünk előre !

Tulajdon? ... E szó ismeretlen.

Milliók nem tudtak róla soha,

Ha mégis van - a fátyol lebben - Csak egyesek rablott tulajdona ! ... Mindnyájunknak gazul kiszívott vére, Életerőnk van elásva beléje ! ...

De van még tán a népnek is erője ; Megyünk előre !

Szabadság? ! Oh napodat látjuk ! Méltóbban, minthogy élhetnénk veled,

Mint, hogyha a békót lerázzuk S nem türünk gaz - vagy szolga népeket?! A gazt könyörtelen mind eltiporjuk,