Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

Jegyzetek

16. ) • U.o. Az adatokat Szabolcs Ottó közölte : "Pedagógus-üldözések

Budapesten a Tanácsköztársaság bukása után." c. tanulmányában. A tanulmányban megállapította, hogy a hajszát a Wolf vezérkarához tartozó Zilahi-Kiss Jenő, a közoktatási ügyosztály vezetője "szorgalmazta", "...aki Wolfhoz hasonlóan a polgári forradalom alatt szélső radikálisnak vallotta magát, de a forradalombukása után helyettesével, Schobere Ferenccel együtt a baloldali gondolkodású tanítók réme lett."

Készségesen "segítő" társakra is találtak, mert 1919. szeptemberétől a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének kerületi igazoló bizottságai is "szorgalmasan" küldték "fegyelmire" a tanítókat. Ebből aztán törvényszerűen következett, hogy a Horthy-rendszerben "népes tábora" alakult ki az állással nem rendelkező pedagógusoknak. (Szabolcs Ottó : "Pedagógusok a Magyar Tanácsköztársaságban". Magyar Pedagógia, 1969.3.sz. "Állásnélküli pedagógusok a Horthy-rendszerben" , Pedagógiai szemle, 1964.5. sz. "Pedagógus B-listázások Magyarországon az ellenforradalmi rendszer éveiben (1922-1925). " Pedagógiai Szemle, 1960.7- 8. sz.)

A Pedagógiai Szemle, 1969.3.sz.-ban közölt tanulmányában Szabolcs Ottó a Tanácsköztársaság után Budapesten fegyelmi eljárás alá vont tanárok, tanítók, óvónők számát 2000 főben állapította meg. A fegyelmik utáni "szakaszban" alaposan sújtotta még "a tanult osztályok proletárjait" a B-listázás. (Racionálás) Az első "racionálás" alkalmával-1 924. junius 30-ánelbocsátva 3713 fő, ebből 622 a VKM-hez tartozott, félév múlva újabb 4327 alkalmazott vesztette el a kenyerét, s ebből 572 személy tartozott a VKM-hez. A B-listázás megelőzte a "racionalizását". Először 1922-ben B-listáztak. 11.126 állami alkalmazottat bocsátottak el, ebből 4377 a tisztviselő, 3616 a pedagógus, s 2918 fő volt a hivatali segédszemélyzet. Közülük kb. : 8.000 főt azonnali hatállyal elküldték. Ebből következett, hogy a "fegyeImiseknek" túlságosan sok reménye nem lehetett, hiszen a "rendszer" újabb, "törvényes" kenyérvesztési "lehetőségekről" gondoskodott a B-listázásokkal, vagy ahogyan akkor még nevezték : racionalizálásokkal, szanálásokkal.

17. ) Magyarországi Rendeletek Tára. Budapest, 1919. 6510-6560. o.-ig-18. ) U.o.

19. ) U.o. 1076-1077. o. A belügyminiszter 1919. évi91.383. számú

körrendeleté.

20. ) P.M.L.V.O. Váci Járás, Főszolgabirói iratok, 3585/1919. sz.

a. Az alagi jegyző és bíró aláirásávaleliátott jelentés pl.: Lipo43