Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

vissza nem tért. Holléte felől hivatalos tudomása nincs.” így érthető az is, hogy letartóztatásakor, Fodor Zsigmond miért tekinthette reálisnak a "kecskeméti, törvényes kihallgatást". Annak viszont a legminimálisabb a valószinilsége, hogy Francia Kissék csakLajosmizsénértesültek későbbi áldozatuk "nemzeti érzéssel ellentétes" -állítólagos- kijelentéseiről. Ezzel szemben, szinte a bizonyosságig valószínű : Francia Kissék Fodor Zsigmond "meggyilkolásának szükségessége miatt” mentek Lajosmizsére, s a többieket "csak" e "feladatuk” megvalósítása során ("egyúttal") juttatták szomorú sorsukra.

A "törvényes hatóságok" időben értesültek Fodor Zsigmond "helyi hatósággal kapcsolatos gondjairól", a járási főszolgabírótól a kormánybiztoson keresztül, egészen a belügyminiszterig. A Héjjas-különítményt ez a tény nemcsak, hogy nem akadályozta, de még "zavaróan" sem hatott szándékaik megvalósításában. A főszolgabirák "hálatáviratát" ugyanannak a Szánthő főszolgabírónak a '"székhelyén” adták fel Prónaynak, aki mindezekhez a "nemzeti érzésű" eseményekhez készséggel "asszisztált”.

Joggal "nyilatkoztak" Prónaynak a "többség nevében". Nem "akárkik” tartoztak -akkor és később- a Pest vármegyei főszolgabirák testületéhez. Röviden "bemutatom" e testület két tagját, egy "ismertebbet" és egy "ismeretlenebbet" :

Dr Endre László.

Abonyban született, 1895. január hó elsején.

Vallása: római kathólikus.

A jogi karon doktorált : 1918. junius 8-án.

Nyelvismerete: német, francia.

1918. május 15-től 1918. okt. 14-ig díjtalan közigazgatási

gyakornok. Szolgabiró Temes vármegye törvényhatóságá-310