Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
A vérségi eset alapján tévedés lenne arra gondolni, hogy a helyi jegyzők -általában- "parancsoltak" a helyi karhatalmaknak. A "törvényes rendet" sokat emlegették abban az időben, de kérdés : mit értettek "alatta", hogyan valósították meg? A legkülönbözőbb eljárásokra "sorra" napvilágot láttak az intézkedések. A fegyelmi eljárásokra vonatkozó utasitás mellett az egyik legtöbb személyt érintő rendelet az 1919. december 5-én kiadott internálást rendelet volt. / 1920. április hő 7-én Patemos alezredes -Eszak-Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye katonai parancsnoka- levélben kérte a kormánybiztosfőispánt, hogy a fenti rendelet másolati példányát részére megküldeni 13 szíveskedjék. A kormánybiztos-főispán -eleget téve a kérésnekstencileztette a rendeletet, s a "stencilből" egy példányt kapott Paternos alezredes. Nem is lett volna semmi különös a "dologban", ha a rendelet alapján foganatosított letartóztatásokat csak 1920. áprilisában -a "szöveg" megszerzése után- kezdték volna el. A katonai "hatóság” csaknem féléve folytatta az eljárásokat, egy olyan rendelet alapján, aminek pontos tartalmát -alaposan feltételezhetően- nem is ismerték, mert a katonai parancsnoknak magától a kormánybiztos-főispántól kellett azt -1920. áprilisában- beszereznie!!! Addig, minek az "alapján dolgoztak"? Elképzelhető : milyen lehetett a "törvényes rend" - a valóságban. A megyénk székhelyét is jelentő fővárosunkban a következőképpen alakult a "fegyelmisek tábora" 1919-1920-ban : 272
