Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

Ahogyan láthattuk : megyénk esetében -a fegyelmikkel- vitathatatlanul a pedagógusokra mérték a legtöbb és legsúlyosabb csapást, mert 1919. október 18-án az alispán "mindössze 33 fő köztisztviselőről (hivatalnokról) tett jelentést a főispánnak, akik ellen vagy fegyelmi, vagy "előzetes kivizsgálás” folyt.

(Ebből : központi tisztviselő és alkalmazott : 13, járási : 14,

városi : 6 fő volt.

A Huszár Károly által diktált nagy "sietségben" aztán "kipróbált" ellenforradalmár tanitók is a "fegyelmisek" táborába kerülhettek.

Tévedés lenne arra gondolni, hogy a többi "területek" "urai" -ebből a szempontból- túlságosan "kérették" volna magukat, s alapos "megfontolással” elvégzett "munkájuk" eleve kizárta annak a "sajnálatos" tévedésnek a lehetőségét, hogy "aktiv” ellenforradalmárt sújtsanak fegyelmi vizsgálattal - vagy, ami még ennél is szörnyűbbnek számitott - letartóztatással.

A karhatalmak szervezésénél és szerveződésénél külön kitértem az aszódi karhatalom parancsnoka által kiadott parancsok részletesebb ismertetésére, amikből -többek között- kiderült, hogy az "urak" azt tartóztattak le -gyakorlatilag- akit éppen "jónak" láttak.

Az említett parancsokat ugyan Textoris szds. adta ki, de az aszódi karhatalom szervezését nem ő, hanem Holly Jenő őrnagy kezdte meg, akitől -rövid időn belül- átvette a "szervezés és irányitás szerepkörét" Textoris százados. Arra aligha gondoltak az Aszódon és környékén élő "urak", hogy a meglehetősen "nagy hatalommal felruházódott” karhatalom nemcsak a "letűnt rezsim” embereit, valamint a minden településen megtalálható "nincsteleneket", hanem még "aktiv" ellenforradalmárt is letartóztat.

270