Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

raktárt megszálló szakaszhoz 1 rajt, mint összekötő járőrt küld ki. A kerékpár század oly formában, mint a 2. század parancsnoka, 1 altiszt, 5 vadász erejil összekötőjárőrt a robbanó raktárhoz küld ki. A második és kerékpár század parancsnokai a Hidegkuton elhelyezett zászlóalj-parancsnoksággal távbeszélő utján, ha ez nem működne : küldönc által (csak Írásbeli) összeköttetés fenntartandó. Helyzetjelentés : de. 2, 8 és 12, du. 4, 7 és 11 órakor, máskülönben szükség esetén haladéktalanul beküldendők. A zászlóalj többi alosztályai mint tartalék a zászlóalj parancsnoksága alatt állomáshelyeiken maradnak, csak a tisztitanfolyam a bányák megszállási időtartamára Pilisborosjenőről Solymárra helyeztetik át. A bányák megszállása esetén távozási engedélyek beszűntetendők, a zászlóalj tartalékai elhelyezési kör -151

létükben együtt tartandók.

Kiosztottak a katonáknak fegyverenként 120, géppuskánként 1000 db töltényt. Felvették a kapcsolatot a bánya katonai biztosával és az igazgatójával. A karhatalom alkalmazására csak a zászlóalj parancsnoka adhatott parancsot.

Nem heteket, hanem hónapokat töltött az Ostenburg-zászlóalj a Pilisi-medencében. Jelentős, szervezett tömeget képviseltek a bányászok, de az egyik hirhedt különítmény teljes létszámú kirendelése alapján következtethettünk arra is, hogy a végletekig fokozott terror következtében reális lehetőségét látták nagyobb arányú munkás-megmozdulásoknak, aminek a bekövetkezését meg kellett akadályozniuk, mert a külföldi munkásság támogatásával az ellenforradalom kialakulásban lévő rendszerére nézve "nem kívánatos" folyamat indulhatott volna el.

Az adott helyzet kényszeritette a katonai hatóságokat, hogy Pilisszentivánon és a környékükön ekkor nem foganatosíthattak letartóz-262