Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
Horváth László ezredes ennél a pontnál alapos gondban lehetett, mert a keleti határt "elfelejtették" kijelölni, s igy azt neki kellett "kitalálnia". Az 5. pont nem inspiciálhatta lendületes "előrehaladásra" : "A napi menet teljesitm ények úgy határozandők meg, hogy ember és lő ne terheltessék túl." Az "akciót" junius hó 9-én kellett elkezdeni, aminek sikeres lebonyolításához Horváth ezredes kapott még : 3 hadbírót, "kik azonnal Alberti-Irsára inditandók útba." Oszlop-parancsnokokat - közvetlenül a budapesti körletparancsnokságtól, rendőrtiszt - viselőket és csendőrséget. Parancsnoksága alá rendelték a "nevezett területen" tartózkodó összes katonai alakulatokat, csendőrséget és rendőrséget az "akció tartamára", bár a keleti határ "tisztázása" "papiron" nem történt meg. "Horváth ezredes a parancsátvevés időpontjától kezdve a honv. miniszternek van közvetlenül alárendelve. Helyzetjelentéseket e hó 9-étől kezdve mindennap 9 h. -kor de és 8 h. -kor dut. a honv. minisz-120 temek (elnöki csop. ) terjeszt fel." A parancs alapján a "területen érdekelt" Héjjas-különitménynek néhány napra legfeljebb "ruhát kellett cserélnie',’ mert amikor Horváth ezredes kézhez vette a "saját parancsát", akkor Prónayék már egészen pontos információval rendelkeztek erről az akcióról. A vezérkari főnökség példányán két tintaceruzás megjegyzés látható : "Makay szds. (szegedi vd.zlj.)-nak tudomására hoztam. 1920. junius 7-én” alatta : "A szárnysegéd fenti hivatlan eljárását külön je, ,121 lentés tárgyává teszem. VI. 9." Mindkét feljegyzés alatt olvashatatlan aláirás szerepelt, de bárki is volt a szárnysegéd - nem kellett a fentiekért "nyugtalankodnia", mert az ügy gyorsan "elintéződhetett", hiszen Írásban további "nyoma" ennek a "hivatlan eljárásnak" nem maradt. 248
