Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

tott csak fel. . .. Az úgynevezett különítmények még ma is nélkülöz­hetetlennek tartják magukat. Ezen hiedelmükben támogatva is lehet­nek, mert fellépésük ezt mutatja, s úgy viselkednek, mintha rájuk az államnak lenne szüksége, s államot akarnak az államban alkotni, mit fellépésük, fenyegetéseik mutatják. ... A csendőrség nincsen utasít­va, hogy a különítményekkel szemben miként viselkedjék, csak azt, amit jelenthetek, hogy a különítmények megjelenése a már nyugodni kívánó kedélyeket újból felizgatja, s így a várt nyugalom nem állhat be. Az ébredő magyarok szervezkedéséhez nem szükséges a különít­mények szereplése, a kommunisták a járásban már különben is össze­­fogdostattak.............A vagyonbiztonság nem állt helyre, betöréses lo­pások, károsítások, lopás mindenféle neme napirenden van. A dunavecsei járás főszolgabirájának jelentésében szerepelt rab­lások, fosztogatások "abszolút többségét" ugyanazok követhették el, akik büntetlenül gyilkolhattak, mert elenyészően minimális lehetett azon személyek száma, akik bátorkodhattak visszaélni Héjjas Iván fhgy "nevével" A főszolgabíró további "aggodalmai", észrevételei sem számít­hattak a közigazgatási bizottság "osztatlan” elismerésére : "Az isko­láztatás elhanyagolt, pár hónapi tanítás eredményt nem mutathatott fel. Tüzelőanyag nincs. Ha erről nem gondoskodhatunk, az iskolázta - tásról ismét lemondhatunk. A magyar királyi honvédelmi miniszter 1920. junius hó 6 -án "tisztogatási hadműveletre" szánta el magát, de nem a "Kecskemét- Szolnok-vonal teljes szélességében és mélységében”, hanem csak Kecskemét környékén. A vezérkari főnök teljes egyetértésével kiadott miniszteri intézkedés megállapította, hogy "felelőtlen elemek a magyar nemzeti hadsereg 246

Next

/
Thumbnails
Contents