Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

öt hónappal és Horthy kormányzóságának harmadik hónapjában történt. Megdől ezzel főképpen az angol diplomatáknak az a hazug állítása, hogy a magyar mészárlások egyes felelőtlen embereknek müvei, és hogy a kormány mindent megtesz arra nézve, hogy az "egyéni boszszuk ilyen felelőtlen kirobbanásait lehetetlenné tegye. Majd megállapította, hogy ezeket a mészárlásokat Horthy kormányzó és a magyar kormány hivatalos szervei készítették elő.

Héjjas Iván nyilvános gyűlésen izgatott és biztatott a kommunista foglyok, személyek lemészárlására, ahol a helyi hatóságok vezetőinek jelenlétében nyugodtan megfenyegethette Szolnokot, ha nem követi "Kecskemét példáját”. "... Safáry Kálmán táblabiró, aki a gyilkosságot előkészítő gyűlésen elnökölt, a magyar birói kar egyik tagja, a fogház, ahonnan a foglyokat elhurcolták, a magyar királyi állam egyik intézménye s a főügyész, aki a foglyokat végül kiadta s a gondnok, akinek kötelessége lett volna őket megvédeni, éppúgy a magyar állam hivatalos szervei, mint azok a katonák, akik az embertelen gyilkosságot elkövették. ... Senki a világon fel nem ül annak az otromba mesének, hogy ... félig agyonvert, félig agyonkoplaItatott, testi és lelki erejükben megtört fegyvertelen foglyok megtámadnak állig felfegyververzett rablógyilkosokat, aminek a magyar nemzeti hadsereg katonáit ilyen cselekedetek után nevezni kell. Noha a gyilkosság elkövetése óta több, mint egy hónap múlott el, Horthy ur sajtója egyetlen szóval sem

emlékezett meg erről a mészárlásról, vizsgálatot az ügyben nem in-108

ditottak, csak úgy mint a többiekben. "

Az biztos, hogy Molnár Endre fhgy századának katonáit a Magyar Nemzeti Hadsereg keretében "működő" Prónay-zászlóaljnál nyilvántartották, de a gyilkosságokban részes "Héjjas-katonák" "hivatalosan" nem tartoztak a Magyar Nemzeti Hadsereg tényleges állományá-242