Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
"Egy nagy faluban, amelynek Abony a neve, meglátogattuk dr Hirnt, aki a magyar kormány két tisztviselője jelenlétében megállapította, hogy zsidóember, akit megtámadtak és elvertek, képtelen jog- 90 orvoslathoz jutni, " Hirn doktor - korának országosan ismert nevű orvosa - hiába várt "jogorvoslatot". A Prőnay-tisztek és Héjjas Iván nem 1920, áprilisában jelentek meg először Szolnokon a Tanácsköztársaság után, Héjjas Iván alaposan ismerhette ezt a vidéket, mert 1919, március 23-án megkezdett "bujdosását" Orgovány után Alpáron folytatta és innen vette útját Üllő irányába. Az utazása során érintett településeken nem valőszinu, hogy jelentkezett a helybeli vörösőrségnél, A szolnoki főállamügyészhelyettes 1919. november 23-án jelentett a főállamugyésznek : "... mai nap délelőtt megjelent hivatalos helyiségemben három, a magyar nemzeti hadsereghez tartozó katonatiszt, kik bemutatkozva Thurzó főhadnagynak nevezte magát, a másik kettőnek nevét nem értettem (ha nem csalódom az egyik Molnárnak 91 mondta magát).” A főállamügyészhelyettes biztos, nem 'csalódott , mert nagy a valószinüsége annak, hogy a három szolnoki "Molnár-fiu" közül jelent vagy jelentek meg nála. Thurzó hadnagy nevével jóval korábban, a szegedi Prónay-tisztek közt találkoztunk. A másik két tiszt sem lehetett "vadidegen". Thurzóék felsőbb parancsra hivatkoztak, s kérték a fogházban letartóztatott egyének megszemlélésének engedélyezését. ”... a szempontból, nem ismernek-e fel valamelyikben különösen terhelt kommunistát s eljárásuk eredményéről felsőbb hatóság 92 utján "jelentést" fognak tenni hozzám." A főállamügyészhelyettes megadta a kért engedélyt, de a tisztek által Ígért jelentés helyett mást kapott : "Délután 2 óra tájban magánlakásomon megjelentek a szolnoki asszonyok s sirva panaszolták, hogy a tisztek fogva lévőfér-238
