Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
III. A fehérterror második szakasza
része hiányzik, s a hiányzó iratok beszerzésére vonatkozó átiratok tanúsága szerint azok ismeretlen módon - az I. Orsz. Csendőrtartalék Zászlóaljnál, ahová megállapitások eszközlése végett a budapesti katonai körlet parancsnok ügyésze által leadattak - eltűntek, s a legszorgosabb kutatások dacára sem voltak előállithatők, s minthogy továbbá a rendelkezésre álló iratokból az sem állapítható meg, hogy miféle, kik által, hol, mikor és minő módon, kinek sérelmére elkövetett gyilkosságról van szó, s minthogy végül a bűnügyi iratok rekonstruálása - a rendelkezésre álló iratokból - adatok hiánya miatt nem. eszközölhető. A Prónay-zászlóalj által "eltüntetett" iratokban - minden bizonynyal - nem a már emlitett eset vagy esetek szerepelhettek. Fontos oka lehetett rá a Prőnay-különitménynek, ha 1921-ben vállalta az őket vádló - hivatalosan átadott - iratok megsemmisitését ! 1919. decemberében az ellenforradalom szélesítette és erősítette az általuk megteremtett terrort az ehhez szükséges szervezeti keretek további kiépítésével is. A helyi karhatalmak megszervezése mellett általánossá tették a katonai nyomozást a királyi román hadseregtől nemrégen átvett területeken, amit járási, városi, megyei "védelmi kirendeltség" néven ismertek. (Később T-osztálynak, vezetőiket T-tiszteknek nevezték. A "T" jelentése : "tájékoztató".) Paternos alezredes 1920. évi január 8-án jelentette az általa vezetett Észak-Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Katonai Parancsnokság alá tartozó járási-városi védelmi tisztek neveit, és a beosztott "kato-X... ' ' 63nai nyomozok számát: 177
