Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
II. A fehérterror első szakasza
/ r Beniczky Adám, Dr. Preszly Elemér, Petri Mór -varmegyei tanfelügyelő, miniszteri tanácsos-, Karácsony Endre -az Allamépitészeti Hivatal vezetője, miniszteri tanácsos-, és Gellért Ferenc dr -a pestvidéki pénzügyigazgatóság igazgatója, miniszteri tanácsos-, akik mindannyian "garanciát" jelentettek a megye urainak. A rendelkezésre álló adatok azt bizonyították, hogy Pest megye értelmiségének tagjai közül a pedagógusok vállaltak legtöbbet a Tanácsköztársaságért, bár fegyelmit lehetett "kapni" minden különösebb Tanácsköztársaság mellett "elkövetett" tett nélkül is. A felmentő határozatok sem biztosították a meghurcoltak állásait, hiszen 1922-ben kezdődtek a ”B-listázások", amivel szemben már semmi sem védhette meg az "áldozatul kiszemelt" pedagógusokat. A megye székhelyét képező főváros polgármestere gyorsabbnak bizonyult Huszár Károly miniszternél : "... 96.114/1919. I.sz.rendeleté 1919. augusztus 7-én -megelőzte az állami intézkedést- elrendelte a "proletárdiktatúra megbízásából vezető állást betöltött, vagy a kommunista mozgalmakban aktiv részt vett alkalmazottakkal szemben ... , ,.157 való eljárást. Az előzőekben kialakított és közölt képet hiába próbáltam összehasonlitani más megyékkel, mert: "A nem fővárosi pedagógusok fegyelmi tárgyalásainak anyaga csak szórványosan található meg, jelentős része az Országos Levéltárban az 1956. évi ellenforradalmi események alatt elégett." Állapította meg Szabolcs Ottó. A terrorral szemben lényeges ellenállás ott keletkezhetett, ahol nagyobb létszámú, a terrorra valamelyest felkészült munkássággal került szembe az ellenforradalom. Ezeken a helyeken is a főjegyző, biró kezébe került vissza a hatalom. Rendelkeztek helyi karhatalommal, de a terror teljes mértékű, mélységű helyi tombolását megakadályoz-150