Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

zoltak" csoportjába kerülhettek, s minimum, a fegyelmit minden esetben elrendelték ellenük.

A közigazgatási tisztviselőkre vonatkozóan ugyanez a "folyamat" kb. egy hónappal később kezdődött Agorasztó alispán 1919. szept. 5- én kelt -a vármegyei közlönyben szept. 11-én közölt- rendelkezése alapján. Az alispán intézkedése kimondta : "Ha azonban a tisztviselő olyan magatartást tanúsított, amelyből megállapítható, hogy a szolgálatot nem a kényszerítő körülmények hatása alatt, hanem ... helyeselve, sőt attól a maga részére előnyöket szerezve teljesítette ... a

fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot illetve a fegyelmi eljárást el 146

kell rendelni." Az "érdekelt" személyek száma itt jóval elmaradt a közoktatás területén "eredményezett" mennyiségtől. Az érintett egyének megélhetési lehetőségei is mások -általában jobbak- voltak, mint pl. egy tanítóé vagy tanáré.

Dr Kökény Dezső Nagykőrös város polgármestere például elvesztette ugyan polgármesteri állását, de éhezéstől nem kellett tartania családjának, mert felesége kb. 200 holdas "birtokocskája" biztosi-147

tóttá megélhetési lehetőségeiket. A fegyelmi "hisztéria" erősödését köztudott -külön bizonyítást nem igénylő- tényként közölte Dr Kökény Dezső az alispánnak 1919. nov. 18-án kelt levelében : "A román megszállás után, a román hadbirőság kérésére egy 25 tagú bizottságot hívtam össze a város előkelő és korábban meghurczolt (túszok) polgáraiból a kommunisták felőli információ adás végett. Ekkor még az emberek mind a maguk lelki világát élték, - egymást nem tüzelték s

nem hangolták. Az ülés végeztével Bordács Szilárd ... nyilvánított

148

köszönetét férfias és közérdekű magatartásomért ..."

A Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások vitathatatlan többsége a megye területén dolgozó pedagógusokat sújtotta. Az állami-144