Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

tényleg működött valamennyi köztisztviselő a minisztériumoktól lefelé az utolsó közhivatalig 1921. május 26-ig - ártatlansága ellenére be kellett érnie fizetése harmadával, s a létbizonytalansággal. A P-P-SK vármegyei közigazgatási bizottságnak volt egy stencilezett kivitele - zésü határozata a fegyelmi vizsgálat elrendelésére, ami összesen 2,5 sor terjedelmű pontozott részt tartalmazott a "konkrét" vádak bejegyzésére. Az "általános" vádakat : "... a kommunista uralom alatt elveket vallott ... s általában olyan magatartást tanúsított, oly szellemben tanitott, nevelt és működött ...” 111 eleve a nyomtatvány szerepét betöltő "stencilre" Írták. Ezek jelentették a "blankettaszöveget” vagy "blankettavádakat". Ilyen "nyomtatványon" kapta meg a határozatot Hellemé is.

Hoffmann Béláné csepeli tanítónő több, mint egy évig nélkülözött 3 gyermekével azért, mert ”... a hazaszeretetei és a szocialista eszme összeegyeztethető fogalmak ..." szellemében tanitott a Tanácsköztársaság idején. Ügye annak ellenére sem nyert gyorsabb megoldást, hogy Hoffmann Béláné 1919. okt. 20-án megirta a miniszternek : "... vádaskodásra rendelte el a közigazgatási bizottság ... a

, , ,,112

fegyelmi eljárást, s ezzel együtt fizetésem letiltását is ...

A monori állami iskolák gondnoksága 1919. aug. 28-i ülésén

Mandics Marinon kivül még több tanító és tanitónő ügyében is határo- 113

zott.

1.) István Albert tanító : "Szakszervezeti elnöki minőségben, úgy helyben mint a vidéki községekben a tanítóság körében politikai agitációt fejtett ki, melyekben az előző törvényes rendet, intézményeket, ezeknek vezetőit lekicsinyelte és becsmérelte. Ezirányu szereplése révén munkástanácstaggá választatván meg, mint ilyen az állami iskolák ügyvitelét önkényesen magához ragadta. Az áll. isk. gondnok-113