Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

Iád sorsáról : "Tekintetes Közigazgatási Bizottság! ... Pardely Istvánná ... szeptember hó 4-én minden bejelentés nélkül családjával és ingóságaival községünkből a cseheknél tartózkodó férjéhez költözött. ... Nevezett tanitónő Alfonz gyermeke szintén atyjához szökött 1921 - évben, ki a magyar államkincstár terhére a katonai iskolában a katonai pályára neveltetett -és aki most a cseh hadseregben mint tiszt szolgál. Melánia leánya, aki az államkincstár által a kecskeméti gazdasági szakiskolát ingyenes helyen elvégezte - a nyár folyamán szintén atyjához költözött. ... Nevezett István nevű fia, aki tanitó jelenleg állás nélkül van - még itt tartózkodik. ... Ujkécske, 1922 . szeptember hó 18." A jelentést a jegyző és az iskolaszék elnöke irta alá, amiből az világosan kitűnik, hogy a Pardely családnak még a felsorolt "állami támogatások" ellenére sem maradt más választási lehetősége mint az "illegális áttelepülés".

1919. május 1-én Weltmann Arthur szónokolt Ujkécskén, de az

általa elmondott beszéd szövege nem maradt ránk. Az Pardelyéhoz

hasonló értelmű lehetett, mert ő is elvesztette állását, és egy évig

93

kellett börtönben "laknia".

Volt olyan eset is, amikor sem "bűnvádi", sem "fegyelmi" eljárást nem indítottak a tanitónő ellen, de az elrendelt "igazolási" herce-hurca sokban hasonlított egy fegyelmi vizsgálatra, ill. azzáválhatott.

Ozv. Sarudyné, tanitónő ellen az igazolási eljárás során annak gyanúja merült fel, hogy a kommunizmus hive volt. "Kommunista elveket vallott és, hogy Szatmáry Sándor, a hirhedt újpesti kommunista vezér feleségével belső barátságban volt. ..." Az igazolási eljárás átalakult fegyelmivé. Sarudyné szerencsésnek tekinthette helyzetét, mert állását megtarthatta, s eredményesen védekezhetett, amit 102