Krizsán László (szerk.): Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960)
I. fejezet: Pest megye felszabadulása
pedig, mint hídfőt a lovas huszár hadosztály, egy páncélos, és egy honvéd hadosztály védené. (—) Ezt javasolta a német vezérkar vezetőségének, rámutatott arra, hogy az első hadseregünk mögött tartalékban álló tizedik honvéd hadosztályt ki kell vonnunk és Budapest védelmére kell elhoznunk. A németek ehhez nem járultak hozzá. Megakadályozták ezen hadosztály elindítását. Erre ő, a vezérkar főnöke mégis elrendelte a tizedik honvédhadosztály visszahozatalát, úgy szintén elrendelte az első és második hadsereg visszavételét a Tisza—Bodrog vonalra. Megjegyzi, hogy a németek azzal utasították vissza a tizedik honvéd hadosztály Budapestre hozatalát, hogy Budapestet ók akarják védeni.9 (—) (Közli, hogy ebben az ügyben aznap 10 óra 10 perckor ultimátumot kapott Guderiantól, a német vezérkar főnökétől, amelyhez mint mondja „a németek csak 12 óra határidőt engedélyeztek”). A miniszterelnök úr (—) rámutatott arra, hogy a debreceni csata csak akkor lesz eredményes, ha a németek az oroszokat nemcsak feltartóztatják, hanem meg is verik. A másik veszedelmes pont pedig a Duna—Tisza köze, ahol az oroszok már Szegedet és Szabadkát is elfoglalták. De tartani kell attól is, hogy Csongrádot és Szentest is elfoglalják. Ha pillanatnyilag veszélyt nem jelent a debreceni csata, az orosz harapófogó összeszorulása mindinkább veszedelmes helyzetbe hozhatja hadseregeinket. Ha pedig az orosz Budapest alá érkeznék, úgy a további harcot kilátástalannak kell tartania. A honvéd vezérkar főnöke rámutat arra, hogy az orosz páncélos erők, ha akarják, két nap alatt Budapest alá érkezhetnek. Könnyen megkerülhetik védőalakulatainkat, a huszár hadosztályt pedig nem lehet páncélosokkal szemben bevetni és azokat feltartóztatni. A miniszterelnök úrnak az a benyomása, hogy a Kormányzó Űr öfőméltósága a jövőbe néz és az ország jövőjét félti, ha még egy ideig kitartunk a kilátástalannak látszó további harc mellett. Ezzel szemben a kormány álláspontja az volt, hogy ha ellentállunk, úgy ezzel időt nyerünk. Az orosz harapófogó tényleg el tudja vágni két hadseregünket. A németek részéről a bizalmatlanság tetőpontját látja abban, hogy Bakay altábornagyot a budapesti I. számú hadtest parancsnokát elrabolták. Mi a németekkel való előzetes közlés mellett kérünk a szövetsége» A német vezérkarnak ez a rendelkezése már a Szálasi-puccs előkészítését szolgálta. 20