Krizsán László (szerk.): Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960)
I. fejezet: Pest megye felszabadulása
emberiség legelvetemültebb tömeggyilkosaira, Az egész világ tisztán lát már mindent és mi magyarok mire várunk? Hát nem látjátok, hogy hitvány, talpnyaló bábkormányotok elárult benneteket? Belekényszerített egy szégyenteljes és kilátástalan küzdelembe, amelyben a legcsekélyebb mértékben sem voltunk érdekelve. Egy nem létező, költött ellenség ellen uszítottak ők, a magyar nemzet ősi, igazi ellenségei. (—) Ha Petőfi halhatatlan szellemében, mint egy ember kiáltottunk volna „Ide veled, régi kardunk”! és küzdöttünk volna a szabadságért! Az ősi ellenség ellen! De más történt. Németbérenc bábkormányunk ehelyett harcba kényszerített bennünket azok ellen, akik a világ túlsó feléről eljöttek, hogy nekünk a szabadságot hozzák és most ártatlan asszonyaink és gyermekeink elpusztulnak, városaink rombadőlnek a modem háború pokolhálójában és mi csak tűrünk és hallgatunk. Tűrjük, hogy áruló, hitvány uraink a vágóhídra tereljenek bennünket, mint az áldozatra szánt barmokat? Elrendelték az általános mozgósítást azok ellen, akik bennünket a rabszolgaság alól felszabadítani jöttek! Magyarok! Értelmes emberlények vagytok, vagy oktalan állatok? A világ szeme rajtatok van! Itt az idő, most, vagy soha! Honvédek! Munkások! Polgárok! Sorsotok a ti kezetekben van. Hitlerrel a biztos pusztulás, ellene a szabadság és becsület! Fegyverbe! Fegyverbe! Forduljatok szembe a megszálló náci hordákkal, forduljatok szembe áruló kormányotokkal! Szabotáljatok! Ne segítsétek a német háborús gépezetet. Mindenki, aki ezt teszi szabadsághős és igaz magyar, aki nem, az áruló. Fegyverbe minden ellen, ami a márciusi uralom7 bélyegét magán viseli. Ez lesz az igazi szabadságharc. Ez a magyarság egyedüli helyes útja, béke és a szebb jövő felé! A magyar sajtó és a magyar rádió nap-nap után harsogja és üvölti a hazug és émelygős harctéri jelentéseket. Elegünk van már a sok tervszerű kiürítéssel, elreteszeléssel és ellenlökésekkel. Pokolba a megtorló fegyverekkel és a többi ostoba hazugságokkal! Békét akarunk! Élni akarunk! Vezetőink hitvány árulók, vegyük tehát kezünkbe a sorsunkat és cselekedjünk. Oszkay mérnök úr a rádióban a minap tartott egy előadást, amelynek ez volt a címe: Emberek a föld alatt. Oszkay mérnök úr többek között ezt is mondta: „az embernek két becsülete van, egy amellyel születik és egy amelyet szerez magának.” Mi őseink becsületével születtünk és a most kivívandó becsületünkkel akarunk élni, vagy meghalni! És akkor a szerepek megcserélődnek. Az Oszkay mérnök urak kerülnek a föld alá és mi földalatti magyarok a föld fölé, hogy bi^ A kiáltvány 1644. március 19-re, Magyarország német katonai megszailására céloz. 15
