Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- TZ

I I

tűk, bogy alt csinálnak, szervezkedésükkel egyetértettünk,izgatásaikkal nem. Zászlójuk fehér volt, piros szalag rákötve. Zöld nyéllel. Tehát a magyar színek merész kombinációja... á zászló felirata: Szabadság - Egyenlőség - Testvériség." /Kieaelések tőlem. HD./ /192/

A SZDP VII. kongresszusán, áprilisban, melyen Urbán Pál is résztvett küldöttként, a Mezőfista ellenzék élesen támadta a PV-t, Drbánék papi felszenteléssel avatott zászlója

miatt. /193/

A legsötétebb helji reakoló lapja a Czegléd,azonban ritkán fanyalodik arra, hogy bármiről is tárgyilagosan Írjon, ami szocialista. Üzletnek sem volt rossz a munkásfalás,a szocialistákról szóló állandó rovat miatt sokan vásárolták a lapot . Maguk, a távoli tanyákon élő elTtársak is sokszor e lapból tudták meg, hogy milyen pártesemények történtek ldőközönkint. Egyik vezérdlkkében a "nemzetköziekről" Írnak, melyben azzal vádolják a tősgyökeres eeglédl magyar szocialistákat^togy "a nemzetiségek a munkásságot szemelték ki faltörő kosnak, a hazát bontani. Cegléden, aki dolgozni akart, megélt..." /194/

19oo. Május 1-én a városban munkástüntetés voilt./lSB/

A két év előtti "állami földosztás" színes szivárványa ismét felmerült. Mindig akkor vették elő ezt a témát a helyi lapok,ha erősödött a városban a munkások elégedetlensége.

"A magyar munkásosztály végcélja a földosztás.

Tudtunkkal a józanabb munkások távol állnak az 1- lyen erőszakos gondolatoktól. A kormány is fel akarja majd/Az én kiemelésem. HU./ osztani a nagybirtokot.

A magyar földmunkások szeretik a földet. Ez indíthatta a ceglédi földmunkásokat, hogy Írjanak a minisztériumba, hogy osszák fel a ceglédi vallásalapitványl földeket közöttük 2-3 holdanklnt, vagy legalább bérbeadását.

Jól meg kell gondolni az ilyen földosztást, bár elismerjük, hogy van ilyen föld egy tagban, looo hold is. Például a Putrisarok.