Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- a& -Munkaidő - 6-6-ig, reggeli 1/2, ebéd 1 1/2 óra, túlóra lo fillér pótdij,

2. / A bizalmi rendszert a munkaadók ismerjék el,

3. / Csak helybeli munkás alkalmazható az építkezéseknél,

4. / Nők és gyermekek részére a munkadij 16-2o fillér, 13 éven aluli gyermek semmilyen munkára nem

alkalmazhatók,

5. / A betegsegélyző illeték levonása és befizetése a

munkások részéről megköveteltetik,

6. / Általányban semmilyen munkát nem szabad vállalni,

?./ Május 1-én a munkások nem kötelesek dolgozni,

8./ Szombaton a munkát 1 órával előbb abba lehet

hagyni, de azt is ki kell fizetni." /243/

Orbán Pál február végén agitációs körutat tett a környező községekben« Zagyvarékás, Törtei, Abony, Tószeg. Beszélni ugyan nyilvánosan nem engedték a szolgabirók, de a házi agitáoló során a földmunkások közül sokan csatlakoztak a párthoz. /Z44/

A kaszárnyaépitésnél valóban kitört a sztrájk, mert nem akarták teljesíteni a munkások követeléseit. Mind a 25o munkásnak felmondtak.1 A kilátástalan helyzet miatt - 7o ember kivételével, mind felvették a munkát. /245/ De ez csak az első menet voltj az erőpróba. Később Júniusban újból harca szálltak követeléseikért. A polgármester arra biztatta a munkáltatót, hogy ne fizessen többet, s ő toborozta a sztrájktörőket is• "ítzikáskülsejü ember közel sem mehet a bojkottált épitkezéshez, mert a rendőrség mindjárt elhurcolja őket. A kiszorított szervezett munkások kérték a polgármestert, hogy a ceglédi országút építkezésénél alkalmazza őket. Ezt is megtagadta és szervezetleneket vett fel... megismeri majd a szervezett munkásság erejét." /246/

Május 1. ünneplése 19o5-ben

Délután 2-kor gyülekeztek az ünneplők az Árpád téren, s onnan zászlók alatt, zenekisérettel kivonultak az aka8ztóhalmi, illetve bedehalmi térségre, ahol gyűlést tartót-