Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 85 -Néhány vonat még befutott Ceglédre, de innen nem engedték éket tovább. Nagy néptömeg tódult ki az állomásra .Az uj ingere csalta ki az embereket. A búcsú jár ás sem volt különb .Az utasok azt hitték 1-2 óra alatt rendbejön minden. Csalódtak. Kétszer 24 óra alatt sem jött rendbe. Peljött a fiakerosok csillaga. Méltóságteljes volt a sztrájk. A tele tehervonatok idózése nagy anyagi kárral jár. A romlandó teherárukat helyben eladták. A nép olcsó áron jutott halhoz és csirkéhez .Persze a kupecok is vásároltak és kocsival szállították fel Pestre.

A kormány sem enged - a vasutasok sem.

Nyúljon a szivéhez a kormány és a sztrájkoló csoport." /24o/ /Kiemelés tőlem. NB./

Ebben az évben a rendőrkapitány betiltotta a május 1 ■—1 népgyülést, a munkásíinnepélyt, s a körmenetet... /241/

Választási harcok, sztrájkok, összefogásiakormány ellen - 19o5.

A közelgő választásokra a párt Csizmadia Sándor személyében állított képviselőjelöltet Cegléden. A helyi lapok emlékeztetnek Goldnerre, az akkori SZDP jelöltre, aki csak 6 szavazatot kapott Kossuth Ferenccel szemben. A párt és Csizmadia is jól tudta, hogy Cegléden semmi esélye sincs. Választási beszédét mindazonáltal megtartotta a Városházán és a nagy

számmal megjelent közönség nagy figyelemmel hallgatta fejtegetéseit. Beszéde végeztével "hatalmasan megéljenezték." Csizmadia kijelentette: - tudja, hogy itt Kossuth ellenében nem

győzhet, de legalább terjeszti az eszmét." /242/

ürbánék kidolgozták a helyi mezei munkások munkarendjét is. melyet életbe akartak léptetni a helyben épülő lovassági laktanya építkezésénél is:

"1./ Bérfizetés - munkakezdettől - junius 1-ig óránkint 24 fillér, junius - szeptember 3o fillér, ezentúl 24 fillér.