Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 83

várni Kossuth Ferenc beszédét. Egyes közbeszólásokból arra következtetünk, hogy aki beleszól, az idegen. Akik ilyen célból jönnek hozzánk megérdemlik, hogy ebrudon dobassanak ki. Korbácsot az idegennek, aki a mi tűzhelyünkön sérteget." /236/

Újabb birtokpurcellázás. sztrájkok, népgyűlések. 1904.

Az adatokból alig tűnik ki a ceglédi szocialisták harcának eredményessége, nem látványos, inkább szívós és kitartó küzdelem ez. írásos nyomai alig vannak, - mégis annak puszta tudata, hogy Cegléden szervezett munkáspárt van, arra kényszeríti a helyi hatalmakat, hogy újabb és újabb engedményeket tegyenek a fennálló feszültség levezetésére. így parcellázzák fel a Hosszú osemól földek 462 holdját, melyet a szegény munkásnépnek adnak el 15 évi törlesztésre, 1 holdas parcellákra bontva szólótelepités céljaira. "A városi közgyűlés, melyben ott volt a munkások képviseletében Urbán Pál is, egyhangúan elfogadta. /237/

Szocialista gyűlések

Ezévben számos gyűlést tartottak a szocialisták. E gyűléseken tervbe vették a helyi ipari munkások szervezeteinek felállítását és megszilárdítását. Egy alkalommal zászló alatt és piros jelvénnyel ékesitve tüntetés is volt. /238/

A SZDP 19o4-évi országos kongresszusa és a földművelők

Az ország, s igy Cegléd - földmunkásai is nagy érdeklődéssel várták a párt kongresszusát, melyen a földmunkásmozgalom fejlesztése érdekében tett intézkedésekről kellett volna beszámolni. Azonban várakozásukban csalódtak és ennek a kongreszszuson többek is hangot adtak, igy Urbán Pál is, aki pedig igazán következetes hive volt a FV minden intézkedésének. A PV továbbfolytatta opportunista politikáját és nem volt hajlandó

szervezni a földmunkásokat, pedig a több tizezer résztvevővel le-