Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
- 76 -Az a vád amellyel illetnek - nem igaz. Molnár Albert ügyvéd kérdésére, hogy hazafi vagyok-e - igy válaszoltam: X. Ügyvéd ur! Én úgy tudom, hogy a földöm mászó férgek saját és kölkeik részére a földben lyukat ásnak, a madarak fészket raknak, hogy maguknak hazát alapítsanak, tehát éntőlem, hogy kérdezhetik, hogy hazafi vagyok-e? - Igen, én és elvtársaim mind jó hazafiak vagyunk. Mi kitűnik akkor, mikor hazánkat kulellenség megtámadja, mink mindig készek vagyunk életünket a haza védelméért feláldozni. Támogatjuk hazánkat adónkkal és vérünkkel, tehát józan gondolkodású ember nem is kérdezheti, hogy hazafiak vagyunk-e? Kijelentjük az egész világ elótt, hogy szocialisták vagyunk, hazánkat szeretjük, érte áldozatot hozunk, de ezen áldozatokért elvárjuk, hogy a haza nekünk is adja meg azt a jogot, mely minket méltán megillet." /Majd ismételten visszautasitja a helyi lapok vádjait, a maga és pártja nevében./ /2o8/ Képviselőválasztás Cegléden Urbánék kérésére a PV képviselőjelöltet állított Cegléden Dr. Goldner Adolf személyében, mint erről már szóltunk. Szeptember 8.-án volt a zászlóbontás. Goldner támogatására Bokányit küldte le a PV. A helyi lapok méltatlankodnak azon, hogy "a szocialisták beváltották Ígéretüket és mégiscsak állitottak jelöltet. Pedig többször kifejtettük, hogy Cegléden nincs nagybirtok és igy nincs talaja a szocializmusnak.Különösen Kossuth Ferenc személyével szemben... aki a csemőibérletet is kijárta Ceglédnek." /2o9/ Mindezek a hangok nem riasztották vissca Goldnerékat, hogy ne fejtsenek ki erős agitációt megválasztásuk érdekében. Nagy tömegek előtt tartotta meg Goldner programbeszédét. Hivatkozott a helyi lap cikkére, hogy bátorság kell Kossuth Ferenc ellen fellépni. "Kijelentette, hogy Kossuth Ferencet becsüli, mint fáradhatatlan pártvezért, s ő sem magától jött ide.hanem elvtársai meghívására, kiknek szocialista elveit képviseli. Majd ismertette az ország állapotát 1896-19°l-ig és a szocialista párt programját, ütána Urbán Pál szólt és kérte a szavazati joggal rendelkező elvtársakat, hogy keressék fel a földmunkás-