Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 69 -volt, Orbán Pál vezetéséiről. Szívós, kitartó, ám időnkint megmegtorpanó küzdelmük végre elérte célját ez évben: sikerült megalakítani a Földmunkás Egyletet. Az egylet megalakítása körüli, helyi jellegű harcok s az egylet megszilárdítása, a több oldalról megindult támadások kereszttüzében - kitöltötte az egész évet. Ez volt az első, jóváhagyott alapszabállyal működő, több éven át fennálló munkásegylet Cegléden. Nagy örömmel számolnak be indulásukról a Népszavában:

"Egyletünk alapszabályait a mult év márciusában terjesztettük fel a BM-hez. Rövidesen jóvá is hagyták. A sok munka és az eivtársak szétszórtsága miatt csak november 19-én tartottuk meg az alakuló gyűlést - rendőri felügyelet alatt. /Kiemelés tőlem. NO./ A rendőralkapitány nem akarta megengedni a gyűlés megtartását, de a polgármester végre engedélyezte. Rendben is is folyt az alakuló gyűlés. Az alkapitány dolga nélkül el is ment.

Elnök: Urbán Pál Jegyző: Ungvári Pál

Alelnök: Mag József H.jegyző: Emődi Pál stb.

Az egylet tagjai szépen szaporodnak, de még sokan - vannak vakok, kik nem tartják érdemesnek a belépést. Elvtársaink, bar éltek. mégl3 eleven halottak vagytok a társadalomra nézve.Elzárkóztok a többi embertől. Hagyjátok el magányotokat, lépjetek be közénk. Előre! Csak úgy boldogulunk, ha összetartunk.

Több Ceglédi munkás." /186/

/Kiemelések tőlem. NO./

Miután legális egyletük lett a ceglédi munkásoknak a helyi sajtó dühödten támadja őket. támadásokra - melyek a szokott haza- és istentagadás vádját sütik a munkásokra- rendszerint Urbán Pál válaszolj

"... a macska nem szereti a vöröshagymát, de ha veszélyben van pláne, ha a farkára hágnak - megeszi. így van a mai társadalomban is. Az urak, pártunktól való félelmükben hazudósnak össze mindenfélét rólunk.

Miénk a győzelem, mert az igazságért küzdünk Urbán Pál." /187/