Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

.-én készehlétben tartás végett megkeresem... mert május 1.ének ünneplése véleményem szerint a barna és vallás eszméjének megtagadását van hivatva dokumentálni.*

Ennek ellenére mégis, mintegy 3°-an összegyűltek tbnepelni. /124/

A földmunkások békét akarnak a 3ZDP éa Yárkonyi között .

Az ország, ■ Így Cegléd földmunkásai nem foglalkoztak ugyan behatóan az elvi kérdésekkel, de egészséges ösztönük azt diktálta, hogy mindenképpen mozgalmuk kárára van,ha a mozgalom kettészakad. Ezért felhívást intéztek az ország öntudatos földmunkásaihoz az Újvárosi és Eelszegi munkáskör nevében, hassanak oda, hogy a P7 és Yárkonyi kibéküljön. A Népszava közli is a felhívást, de Yárkonyi személyét erósen támadja. /125/ A megbékélés nem jött létre, mindkét fél hibájából és a szakadék mind mélyebb lett a két tábor között.

A ceglédi mezei munkások emlékirat« a miniszterelnökhöz .

Mint láttuk a ceglédi kongresszus óta a város mindinkább a hazai földmunkásmozgalom központjába került, - ha rövid időre is. Ezt a helyi földmunkások ki is aknázták és egyre újabb kezdeményezésekkel próbálkoztak beavatkozni az országos politikába. Ennek bizonyítéka a miniszterelnökhöz intézett emlékirat, melyben ismertetik a munkásság követeléseit.

/A bevezetőben a közigazgatási és rendőri megtorlásokról Írnak, holott a munkások nem veszélyeztetik a rendet, hanem azok, akik kizsákmányolják a munkásokat. A munkások érdekeik védelmében szervezkedni kívánnak, ezt lépten - nyomon megakadályozzák a hatóságok. Ezek az állapotok tarthatatlanok. A forrongás lecsillapítására követeléseik az alábbiak:

1. / Általános, titkos választójog.

2. / Gyülekezési és egyesülési szabadság.

3. / Az alföldi kivételes állapot megszüntetése.

4. / A mezőgazdasági cselédtörvény eltörlése és a

földművelő munkások bevonása az ipartörvény ke-