Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
- 46 "E napon szervezkedett 383 évvel ezelőtt /1514/ először a földműves nép Dózsa György vezetéee alatt, s május 23- án Mészáros Lőrinc ceglédi ember /igy! ND./ vezetése mellett a ceglédi szőlők,az u.n.Ugyerok alatt 40.000 ember táborozott... Dózsát megégették, ne feledjétek e szörnyű tettet földművelők. Ceglédiek vonuljatok ki munkáadalok éneklése mellett az ugyeri szőlőkbe, ahol egykor Dózsa táborozott." /117/ Időközben Orbán Pál is komoly megbízást kapott. A Várkonyiék ellenlapjának szánt Földművelők Szaklapját szerkeatette a 11-es bizottság megbízásából a börtönben levő Csizmadia helyett. /118/ Az ipari munkások is megmozdultak a földmunkások sikerei láttán és szervezkedni kezdtek. ípitőmunkás kört alakítottak a helybeli kőművesek és ácsok. Vezetőiknek Mészáros Lászlót és Haraszti Jánost választották. De a hatóságok nem engedélyezték értekezleteiket, mig alapszabályaik jóváhagyva nincsenek. /119/ Kardos József, Tárkony! egyik helyi párthive a helybeli "Munkás Szervezet" nevében kérvényt adott be a hatóságokhoz olyan gyűlés megtartására,melyen a munkaadók is résztveszoMk. A Népkörben vagy a Városházán szeretnének találkozni. Itt elmondanák, hogy ragaszkodnak a ceglédi kongresszus munkabérhatározataihoz. "Ha nem engedélyezik, tudni fogjuk mi a teendőnk!" - Írja. /12o/ Kossuth Ferenc és a ceglédi szocialisták. üjabb bizonyiték Várkonyiék és a helyi szocdemek együttmüködésére, hogy az említett Kardos, Orbánnal és Csicső Józseffel felkereste a helyi szocialista mozgalom megbízásából Kossuth Ferencet, a város képviselőjét, hogy "fogadja el" a munkások küldöttségét: "A ref. lelkészlakban fogadta őket. A munkások szónoka arra kerte Kossuthot, hogy vegye pártprogramjába /48-as párt/ a munkásérdekek védelmét is. Kossuth azt felelte,hogy ezek szerepelnek a programban, de elvárja a munkásoktól, hogy megegyezzenek a nemzet többi fiaival a hazaszeretetben. A vá-