Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
- 43 -A rendőrség Így látta a folyamatot: "A mozgalom erősödéséhez nagyban járult hozzá Tárkonyt fáradhatatlan agltáoiója, ki majdnem egész Magyarország magyarajku mezei munkásait közönyösségükből fölrázta, amenynylben nekik a megváltást és fölszabadulást Ígérő eszméket hirdette. Hosszú időn át ő volt a helyzet ura... Végül a mozgalomnak az ország több vidékén a rossz termés következtében kitört éhínség io adott lendületet, amennyiben neki sok uj hívet szerzett... Az aratősztrájk Tárkonyt lapjában behatőan tárgyalt és propagált eszméjének befolyása alatt... a mezei munkások az ország sok vidékén oly követelésekkel álltak elő, melyek a jobb munkabéreket és munkafeltételeket - a robot és uzsora munka eltörlése - oélozták. Sőt sokan a már megkötött szerződéseket szegték meg.* /lo9/ A SZDP ezzel szemben azt az álláspontot foglalta el, hogy "követeléseket állíthatnak ugyan, de a munkát ne nltotessék be.” /llo/ A kormány minden eshetőségre számítva Kisbéren és Mezőhegyesen munkaerő tartalékokat vont össze nemzetiségi /szlovák, rutén/ munkásokból és a sztrájkkal fenyegető vidékeken a földbirtokosok rendelkezésére boosájtotta. A parlamentben még olyan óhaj is felmerült, hogy kínai kulikat telepítsenek be, az aratósztrájkok egyszersmindenkorra való letörésére . A több száz helységben kitört aratósztrájkokat ugyan terrorral leverték, ennek ellenére mindez nem volt hiába való, mert több helyen bizonyos eredményeket értek el, s a magyar földmunkásság ráébredt saját erejére. Mint láttuk már a rendőrség is megfelelően értékelte Tárkonyiék fellépését, csak a SZDP PV-je viselkedett úgy, mintha fülébe "forró ólmot" öntöttek volna, s ahelyett hogy > élére állt volna a mozgalomnak, s Várkonyival kiegyezve egyre erősebb akciókra ösztönözte volna a földmunkásságot, szégyenletesen megalkudott a helyzettel látva a hatalom terrorját, a
