Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

Bevezetés

, A ceglédi földmunkásmozgalom történet« 1919-ig.

£ű /A-kisipari munkásság mozgalmának kezdetei./

Hazánk legujabbkori történetének kutatása és feldolgozása nem nélkülözheti az egyes vidékek, városok munkásmozgalma történetének Ismeretét, k kiegyezés után mindjobban kapitalizálódó ipar ugrásszerű fejlódése maga után vonta, mind az ipari munkásság létszámának, mind a szocialista mozgalom lassú,buktatókkal, következetlenségekkel terhes, de végül is - megerősödő kibontakozását.

Agrárjellegű vidékeinken, mint pl. Cegléden az ipari munkásság létszáma, s Így Jelentősége és hatása a város életére a felszabadulásig nem volt számottevő.

Cegléd munkásmozgalmának első és következetes tömegeit a földmunkások Jelentették. Adataink feldolgozása közben figyelemmel kísértük a város politikai életének egyéb megnyilvánulásait is, s a földmunkásmozgalom történetét nem kívánjuk ezektől elvonatkoztatva tárgyalni, hiszen az események egyldőben, egy adott társadalomban Játszódtak le, egymás törekvéseit keresztezve, a társadalmi osztályok antagonizmusa talaján.

A magát erősnek érző, de a pusztulás, korhadás Jegyeit viselő feudálkapitaliata társadalom és a feltörekvő auJ”osztály harcai ezek, s ha az arányok még a mult Javára szólnak is, fel kell figyelnünk a kezdetben kis rétegekre kiterjedő szocialista megmozdulásokra, melyek végső soron aláásták, gyengítették a fennálló társadalmi rend korhadt tartópilléreit.

A földmunkások szervezkedése, megmozdulásaik nagy hatással voltak az addig szervezetlen földmunkások és klsparasztok megújulást váró rétegeire. A várost kézbentartó és irányító uralkodő rétegek helyi képviselői: nevezetesen nagygazdák, kulákok és a hozzájuk törvényszerűen kapcsolódó hivatalnok és ér-